Agrárgazdaság
Kukoricacsata – Kulcsfontosságú GMO-döntés előtt az Európai Unió
Ma dönthet az uniós szakminiszterek tanácsa arról a tavalyi francia lépésről, amellyel az EU egyik legfontosabb agrárállamában, Franciaországban megtiltották a Mon810 nevű, génkezelt kukoricafajta termesztését. Magyarországon sokan figyelik a döntést, mivel az említett fajta nálunk is termesztési és kereskedelmi moratórium alatt áll, és a korlátozás feloldásáról vagy fenntartásáról márciusban dönt majd a tanács. A moratórium jelenleg öt európai államot érint, és a génkezelt haszonnövényekkel kapcsolatos szabályozás sorsa a többi tagállamban is döntő hatással lehet a mezőgazdaság fejlődésére.
A genetikailag módosított haszonnövények (GMO) kérdése régóta vita tárgya az EU és az USA között (a fajtatulajdonos cégek döntő többsége amerikai). Az EU kezdettől elutasító, mert egyrészt a GMO-kkal kapcsolatban nagyon sok a megválaszolatlan környezeti és egészségügyi dilemma, másrészt az európai fogyasztók kétharmada-háromnegyede mindenfajta génkezelt élelmiszert elutasít, így azok gyakorlatilag eladhatatlanok. Az USA a szabad kereskedelem korlátozásának vádjával fellépve a legváltozatosabb eszközökkel harcol az európai korlátozások feloldásáért. Ebben az Európai Bizottság is partner: a testület az áruk szabad áramlásának uniós alapjogára hivatkozva érvel a GMO-k mellett.
Európában 1998 óta egyetlen fajta, a Mon810 termesztését engedélyezték. Ebbe génsebészeti úton olyan gént ültettek, amely a kukoricamoly elleni méreg termelésére kényszeríti a növényt. Az elvileg hasznos tulajdonság a gyakorlatban nem sokat ér: a kukoricamoly sem Magyarországon, sem Franciaországban nem okoz jelentős kárt, ráadásul több vizsgálati eredmény is utal rá, hogy a rovarok egymás utáni generációiban kialakulhat a hozzászokás, azaz hatástalanná válik a méreg. Franciaország elsősorban egészségügyi okokra hivatkozva tiltotta meg tavaly a termesztést, ám a Le Figaro információi szerint ezeket a francia élelmiszer-biztonsági hivatal új vizsgálatai nem igazolják. Magyarország főként környezeti okokra hivatkozott, de a háttérben a mezőgazdaság érdekei is ott vannak, nevezetesen: olyan országból, ahol GMO-k termesztése folyik, a nem génkezelt növények is sokkal nehezebben jutnak be az uniós piacra a fogyasztók félelmei miatt.
A támogatók és az ellenzők közötti ütésváltások mindennapossá váltak a kulcsfontosságú tanácsi döntések közeledtével. A minap az EuropaBio nevű GMO-párti lobbiszervezet olyan jelentést tett közzé, amely a génkezelt haszonnövények európai termőterületének növekedéséről számol be, ám erről a zöldek kiderítették, hogy csaláson alapul: a növekedést csak úgy sikerült kimutatni, hogy a GMO-kat tavaly betiltó Franciaországot egyszerűen kihagyták a számításból.
Jelenleg egyébként hét uniós tagállamban – Csehországban, Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában – termesztenek génkezelt haszonnövényeket, az igénybe vett terület az unió teljes szántóterületének mindössze 0,21 százaléka (ennek háromnegyede Spanyolországban van). Tavaly két százalékkal zsugorodott a termőterület, 2005 óta pedig öszszesen 35 százalékos volt a visszaesés.
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok