A szüretet megkezdett szekszárdi borászok a tavalyihoz közelítő, jó minőségű szőlőtermést várnak.
    
Mészáros Péter, a Mészáros Borház és Pincészet vezetője az MTI-nek elmondta: a hat hektáron termett pinot noir cukorfoka 17-18-as értéket mutatott, a savtartalma pedig literenként 6-7 gramm volt, ami jónak mondható. A húszezer palack rozét előállító borház képviselője hozzátette: a korai szüret azt is jelenti, hogy korábban lesz friss rozé, amelyet akár már szeptember végén lehet palackozni.
   
Lőrincz Norbert, a Fritz pincészet szőlész-borásza arról számolt be, hogy a szedés előtt álló kékfrankos szőlő 18-as cukorfokkal, és 8,3 grammos savtartalommal rendelkezik, amit nagyon jónak értékelt. Mint mondta, ha a hétvégén sikerül leszedni, októberben palackba kerülhet a borház idei rozéja.
   
A borász hozzátette: míg 2007-ben közel 2.000, tavaly már csak 1.400 mázsa szőlőt dolgoztak fel, ebben az évben pedig körülbelül 1.200 mázsa szőlőből készítenek bort; a csökkenésnek szerinte elsősorban a telített borpiac az oka. A jobb minőség érdekében a fiatal cabernet franc, sauvignon, kékfrankos és oportó ültetvényeken kivétel nélkül korlátozzák a termést fajtától függően tőkénként 1-1,3 kilogrammig, de hozamkorlátozás nélkül is átlagos évet ér el a borászat – húzta alá.
   
Az évi 200 ezer palack bort, ezen belül mintegy 150 ezer palack rozét készítő Dúzsi Tamás zweigelt, kék medoc, blauburger és oportó szőlőkből érleli a borfajtát, ezek közül a kék medoc és az oportó szüretét kezdte el. A minőséggel kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt hónapok aszályos időjárása miatt több szőlőfajta, például a zweigelt érése megállt. Úgy vélte, a csapadék hiánya elsősorban a cukortartalom rovására megy. Az általa szüretelt szőlő cukortartalma 15-17-es értékű, a savtartalom ugyanakkor megfelelő – mondta a borász.
   
Tapasztalata szerint az utóbbi két évben a közepes árfekvésű – a fővárosi vinotékákban 2.200-2.500 forint közötti – borok iránti kereslet csökkent, az olcsóbb borokat pedig jobban keresik. Összességében a forgalom nőtt, az árbevétel ugyanakkor nem változott – jellemezte borászata helyzetét Dúzsi Tamás.
   
Hegyközségi adatok szerint a 2.500 hektáros szekszárdi borvidék több mint egynegyedén, 687 hektáron kékfrankost termesztenek, emellett a zweigelt, merlot- és cabernet-fajták jelentősek. Kelemen Erika hegybíró tájékoztatása szerint a történelmi borvidéken körülbelül tíz fajta, oltalom alatt álló eredetű bor termékleírásán dolgoznak, a megjelölést a 2009/2010-es borpiaci évtől alkalmazzák a borászatok.

Forrás: MTI