Agrárgazdaság
Konszenzusos törvényjavaslat a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról
A parlamenti pártok és a szakma támogatását egyaránt bírja a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása – mondta Gőgös Zoltán, a földművelésügyi tárca államtitkára expozéjában hétfőn a parlamentben.
A törvényjavaslat kapcsán elmondta, hogy a teljes borjogi szabályozást átölelő európai uniós reform működésének első éve a 2009/2010-es év lesz. Ennek keretében 2009. augusztus 1-jén lépnek hatályba teljes egészében a vonatkozó uniós rendelkezések.
Új elemként említette, hogy a szabályozás a boroknál bevezeti az eredetmegjelölést, a földrajzi jelzés megkülönböztetését, a termékleírás készítésének kötelezettségét és az oltalom iránti kérelem elbírálásának szabályozott rendjét.
Meg kell alkotni az előzetes nemzeti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is – mondta.
Egy pontban nem született konszenzus: a bor forgalombahozatali járulékáról – emelte ki. A javaslat módosítja a járulékfizetés módjára vonatkozó szabályt, a felvetésekre válaszolva elfogadták azt az igényt, hogy a járulék mértékét a minőségi kategóriának megfelelően differenciáltan állapítsák meg.
Az előterjesztőnek viszont azt volt a véleménye, hogy a szükséges ellenőrzések pénzügyi fedezeteként az eddigi 60-40 százalékos arány helyett literenként 3 forint 20 fillérben állapítsák meg az ellenőrzésre fordítható összeg nagyságát. A bizottsági vélemények alapján a kormány ugyanakkor kész arra, hogy az e kérdésben elfoglalt álláspontját felülvizsgálja – mondta.
Bedő Tamás (MSZP) azt mondta, hogy a szabályozás háromnegyedében technikai módosításokat tartalmaz, s jórészt a szakmai szervezet ajánlása mellett alkották meg. Rendkívül részletes a törvényjavaslat, amely lehetővé teszi a széleskörű összefogást a parlamenti pártok között – fejtette ki.
Font Sándor (Fidesz) elmondta: örömükre szolgál, hogy komoly szakmai előkészítés után került a jogszabály a parlament elé, s támogatják azt.
Az ellenzéki képviselő szólt arról is, hogy napjainkban egyre többen igénylik a megbízható eredetű borokat. Egyes uniós változások azonban – például a melléktermék kötelező lepárlása vagy a kivágási támogatás – nem biztos, hogy a magyar borászatnak jót tettek. Ott kellene megszüntetni a túltermelést, ahol ez valóban jelen van – mondta.
Medgyasszay László (KDNP) elmondta: feszített ütemű előkészítés zajlott, s csak a konszenzusos elemeket módosították. Kitért arra, hogy a végrehajtási rendeleteknek augusztusig meg kell születniük.
A javaslatot a KDNP támogatja, ugyanakkor hosszú távon a borellenőrzés egész rendszerének felülvizsgálatára volna szükség – közölte.
Velkey Gábor (SZDSZ) közölte: a tervezet a korábbi törvényt lényegében átírja, s a módosítások nagyrészt az uniós változásokkal függnek össze, ezeket pedig támogatják. A tokaji bor névhasználati szabályainak pontosítását szintén támogatják – mondta.
A változtatások tartalmilag a minőségi termelés irányába hatnak, segítik a visszaélések korlátozását. A vitatott pontként említett elemről azt mondta, differenciáltnak kell lennie a forgalomba hozatali járuléknak.
Hörcsik Richárd (Fidesz) nyitott pontként említette a magyar és szlovák fél közötti vitát a tokaji név használatáról, ez egyelőre aggodalomra ad okot.
Gőgös Zoltán a vita végén azt mondta, hogy a korrekciókra nyitottak. A vállalkozásokat érintő adminisztráció terheinek csökkentését az új kormányprogram egyértelműen tartalmazza. A tokaji bor külön kezelésével teljesen egyetért – mondta.
Lezsák Sándor az általános vitát lezárta, a részletes vitát következő ülésén tartja a parlament.
Új elemként említette, hogy a szabályozás a boroknál bevezeti az eredetmegjelölést, a földrajzi jelzés megkülönböztetését, a termékleírás készítésének kötelezettségét és az oltalom iránti kérelem elbírálásának szabályozott rendjét.
Meg kell alkotni az előzetes nemzeti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is – mondta.
Egy pontban nem született konszenzus: a bor forgalombahozatali járulékáról – emelte ki. A javaslat módosítja a járulékfizetés módjára vonatkozó szabályt, a felvetésekre válaszolva elfogadták azt az igényt, hogy a járulék mértékét a minőségi kategóriának megfelelően differenciáltan állapítsák meg.
Az előterjesztőnek viszont azt volt a véleménye, hogy a szükséges ellenőrzések pénzügyi fedezeteként az eddigi 60-40 százalékos arány helyett literenként 3 forint 20 fillérben állapítsák meg az ellenőrzésre fordítható összeg nagyságát. A bizottsági vélemények alapján a kormány ugyanakkor kész arra, hogy az e kérdésben elfoglalt álláspontját felülvizsgálja – mondta.
Bedő Tamás (MSZP) azt mondta, hogy a szabályozás háromnegyedében technikai módosításokat tartalmaz, s jórészt a szakmai szervezet ajánlása mellett alkották meg. Rendkívül részletes a törvényjavaslat, amely lehetővé teszi a széleskörű összefogást a parlamenti pártok között – fejtette ki.
Font Sándor (Fidesz) elmondta: örömükre szolgál, hogy komoly szakmai előkészítés után került a jogszabály a parlament elé, s támogatják azt.
Az ellenzéki képviselő szólt arról is, hogy napjainkban egyre többen igénylik a megbízható eredetű borokat. Egyes uniós változások azonban – például a melléktermék kötelező lepárlása vagy a kivágási támogatás – nem biztos, hogy a magyar borászatnak jót tettek. Ott kellene megszüntetni a túltermelést, ahol ez valóban jelen van – mondta.
Medgyasszay László (KDNP) elmondta: feszített ütemű előkészítés zajlott, s csak a konszenzusos elemeket módosították. Kitért arra, hogy a végrehajtási rendeleteknek augusztusig meg kell születniük.
A javaslatot a KDNP támogatja, ugyanakkor hosszú távon a borellenőrzés egész rendszerének felülvizsgálatára volna szükség – közölte.
Velkey Gábor (SZDSZ) közölte: a tervezet a korábbi törvényt lényegében átírja, s a módosítások nagyrészt az uniós változásokkal függnek össze, ezeket pedig támogatják. A tokaji bor névhasználati szabályainak pontosítását szintén támogatják – mondta.
A változtatások tartalmilag a minőségi termelés irányába hatnak, segítik a visszaélések korlátozását. A vitatott pontként említett elemről azt mondta, differenciáltnak kell lennie a forgalomba hozatali járuléknak.
Hörcsik Richárd (Fidesz) nyitott pontként említette a magyar és szlovák fél közötti vitát a tokaji név használatáról, ez egyelőre aggodalomra ad okot.
Gőgös Zoltán a vita végén azt mondta, hogy a korrekciókra nyitottak. A vállalkozásokat érintő adminisztráció terheinek csökkentését az új kormányprogram egyértelműen tartalmazza. A tokaji bor külön kezelésével teljesen egyetért – mondta.
Lezsák Sándor az általános vitát lezárta, a részletes vitát következő ülésén tartja a parlament.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból