Az adócsökkentések és a kamatcsökkentések hatására a jegybank növekedésre számít a második fél évben, bár nem zárható ki, hogy az első fél évben a gazdaság recesszióba került – mondta tegnap kongresszusi meghallgatásán Ben Bernanke, az amerikai jegybank elnöke ezzel némileg azért megtörve az éppen bizakodóba forduló tőzsdei hangulatot.

Magyarországra, a forintra és a hazai állampapír-piaci hozamokra is inkább ez a – délelőtt optimista, majd a Fed elnökének beszédére kissé pesszimizmusba forduló – hangulat hatott, és úgy nézett ki: a befektetők egyszerűen megfeledkeztek arról, hogy Magyarországon kormányválság van. A forint erősödött, az állampapír-piaci hozamok csökkentek, a BUX értéke is nőtt valamelyest.

Barcza György, a Kereskedelmi és Hitelbank vezető közgazdásza szerint az amerikai hitelválság nyomán a befektetők korábban is rendkívül óvatosan viselkedtek, az általános nemzetközi pénzügyi bizalmatlanság idején kevésbé látszik a belföldi politikai bizonytalanság hatása. Ráadásul, hangsúlyozta, miután februárban már egyszer szárnyra kaptak hírek a kormányfő távozásáról, március elején – a népszavazás eredménye után – a piac így beárazott egy kormányválságot.

(Akkor gyengült a forint, az állampapírpiac leállt, emelkedtek a hozamok). Barcza bizakodó a jövőt illetően: a befektetőkre ugyanis – szerinte – jól hatnak a most megfogalmazott kormányzati üzenetek (az, hogy a pénzügyminiszter szerint a konvergenciaprogramot kisebbségi kormány esetén is tartani kívánják, miközben ezt az SZDSZ hajlandó kívülről is támogatni).

A befektetők így inkább kivárnak: számukra a legnagyobb kérdés ugyanis az, hogy a kormány – akár kisebbségben is – tényleg tartani képes-e a korábbi vállalásokat. Ebből a szempontból most nem állunk annyira rosszul: a fizetési mérleg adatai, a költségvetés helyzete megfelelő képet mutat.

Bizakodásra ad okot, hogy a kormány a nagyobb kamatkiadásokat (a korábbi számítás szerint az idén 30, jövőre 100 milliárd forinttal kerül többe az adósság finanszírozása a növekvő kamatszint miatt) elszámolta: a nagyobb adóbevételekből finanszírozzák az idei többletkiadást, míg a jövő évi adómérséklési keretet csökkenti a 2008-as pluszteher.

Ez is megerősíti az elemzőket abban, hogy a kormány tényleg tartja a konvergenciaprogramot. Nagyobb bizonytalanság – mint azt kedden a hitelminősítők is jelezték – azt övezi, hogy mennyiben sikerül a reformokat végigvinni. Erre azonban egy új kormány megalakulása akár nagyobb esélyt is jelenthet. Legalábbis a remények szerint.

A nagyberuházókig még nem ért el a belpolitikai vihar

A belpolitikai változások az ország gazdasági fejlődését, a vállalkozások beruházási hajlandóságát alapvetően nem befolyásolják – mondta érdeklődésünkre Belyó Pál, az Ecostat gazdaságkutató igazgatója. A beruházási kedv töretlen: míg fél éve még csak a megkérdezett vállalkozások 52 százaléka jelezte fejlesztési szándékát, ma már arányuk a 80 százalékot közelíti – tette hozzá.

Amennyiben a külföldi cégek továbbra is a konvergenciaprogram következetes végrehajtását, az egyensúlyjavító intézkedések meglépését és a forint stabilitását tapasztalják, addig ebben nem is lesz változás. A konvergenciaprogramot a kormányból kilépő SZDSZ kívülről is támogatja, ez megnyugtatóan hat a befektetőkre. Belyó szerint a mostani helyzet csak nekünk szokatlan, Európa számos országában kisebbségi kormányzás alatt is jól fut a gazdaság szekere.

A befektetői bizalmat és a beruházásokról szóló döntéseket kétségtelenül meghatározza a politikai és gazdasági stabilitás, ugyanakkor a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. (ITDH) által kezelt projektek szintjén az elmúlt időszak nagypolitikai eseményei egyelőre nem éreztetik hatásukat – tudtuk meg Kékesi Katalin sajtófőnöktől. Egy beruházás idehozása amúgy is hosszas előkészítő munka, tárgyalássorozat eredménye, arról "nem szokás" egyik napról a másikra csak azért lemondani, mert kisebbségi kormány áll az ország élére. (K. B.)

Forrás: Népszabadság