Agrárgazdaság
Kiszámítható uniós agrárpolitikát szorgalmaz a tagállamok egy csoportja
A gazdák számára kiszámítható keretfeltételeket teremtő, ugyanakkor innovatív piacszabályozást megvalósító uniós agrárpolitikát szorgalmazott nyolc tagállam, köztük Magyarország hétfőn egy bécsi tanácskozáson.
Hangsúlyozták azt is, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) mindkét pillérére szükség van.
Az osztrák, magyar, finn, lengyel, cseh, szlovák és szlovén szakminiszter, valamint a német szaktárca osztályvezetőjének részvétellel megtartott találkozón arról volt szó, hogy milyen legyen a Közös Agrárpolitika a következő uniós költségvetési tervezési ciklusban, 2013 után.
A részvevők megfogalmazták a további párbeszéd alapjának szánt elveket, az úgynevezett Bécsi Alapvetéseket. Ebben tervezhető gazdálkodási keretfeltételek mellett foglaltak állást, mindkét pillér – a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások – megtartásával.
Niki Berlakovich osztrák mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a részvevők ellenzik a KAP renacionalizálását. Annyi piacot szorgalmaznak a mezőgazdaságnak, "amennyi lehetséges" és "annyi támogatást, amennyi szükséges". Hangsúlyozta azt is, hogy a mezőgazdaság támogatása nem választható el az élelmiszerbiztonság és a vidék támogatásától.
Az osztrák kezdeményezésre létrejött találkozó a délutáni órákban tágabb keretben, az uniós tejpiaci helyzetről szóló tanácskozással folytatódott.
Az EU-tagországok több mint kétharmada – köztük Magyarország – egy héttel ezelőtt Brüsszelben sürgette, hogy az EU újra szabályozza a termelés és az árak alakítását az ágazatban. A brüsszeli rendkívüli tanácsülésen egy szakértői csoport felállítását jelentették be, az Európai Bizottság azonban továbbra sem változtatott azon a koncepcióján, hogy 2015-re szűnjön meg a kvótarendszer, és ezt folyamatos kvótaemelésekkel elő kell készíteni.
A sajtótájékoztató után Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter magyar újságírók előtt elmondta: a jelenlegi tejpiaci válságot egyrészt egy átmeneti túltermelés, másrészt a kvóták fokozatos emelése okozta. A nyerstej átvételi ára csaknem a felére csökkent, és az önköltségi ár alatt van – mondta.
Magyarország a már korábban ismertetett javaslatait terjeszti elő. Ezek között a szerepel, hogy átmenetileg 50 százalékkal meg kellene emelni a tej exporttámogatását. Átmenetileg ugyancsak 50 százalékkal lenne célszerű növelni az intervenciós árakat, valamint a kvótaalapú közvetlen támogatások mértékét, vagy olyan készletezést bevezetni, amellyel kivonható a felesleg a piacról. A magyar álláspont szerint ezenkívül javasolni kell az Európai Bizottságnak, hogy a két évvel ezelőtt eldöntött kvótaemeléseket az unió tejpiaci anomáliáinak megoldása érdekében legalább egy évig függesszék fel.
Az osztrák, magyar, finn, lengyel, cseh, szlovák és szlovén szakminiszter, valamint a német szaktárca osztályvezetőjének részvétellel megtartott találkozón arról volt szó, hogy milyen legyen a Közös Agrárpolitika a következő uniós költségvetési tervezési ciklusban, 2013 után.
A részvevők megfogalmazták a további párbeszéd alapjának szánt elveket, az úgynevezett Bécsi Alapvetéseket. Ebben tervezhető gazdálkodási keretfeltételek mellett foglaltak állást, mindkét pillér – a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások – megtartásával.
Niki Berlakovich osztrák mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a részvevők ellenzik a KAP renacionalizálását. Annyi piacot szorgalmaznak a mezőgazdaságnak, "amennyi lehetséges" és "annyi támogatást, amennyi szükséges". Hangsúlyozta azt is, hogy a mezőgazdaság támogatása nem választható el az élelmiszerbiztonság és a vidék támogatásától.
Az osztrák kezdeményezésre létrejött találkozó a délutáni órákban tágabb keretben, az uniós tejpiaci helyzetről szóló tanácskozással folytatódott.
Az EU-tagországok több mint kétharmada – köztük Magyarország – egy héttel ezelőtt Brüsszelben sürgette, hogy az EU újra szabályozza a termelés és az árak alakítását az ágazatban. A brüsszeli rendkívüli tanácsülésen egy szakértői csoport felállítását jelentették be, az Európai Bizottság azonban továbbra sem változtatott azon a koncepcióján, hogy 2015-re szűnjön meg a kvótarendszer, és ezt folyamatos kvótaemelésekkel elő kell készíteni.
A sajtótájékoztató után Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter magyar újságírók előtt elmondta: a jelenlegi tejpiaci válságot egyrészt egy átmeneti túltermelés, másrészt a kvóták fokozatos emelése okozta. A nyerstej átvételi ára csaknem a felére csökkent, és az önköltségi ár alatt van – mondta.
Magyarország a már korábban ismertetett javaslatait terjeszti elő. Ezek között a szerepel, hogy átmenetileg 50 százalékkal meg kellene emelni a tej exporttámogatását. Átmenetileg ugyancsak 50 százalékkal lenne célszerű növelni az intervenciós árakat, valamint a kvótaalapú közvetlen támogatások mértékét, vagy olyan készletezést bevezetni, amellyel kivonható a felesleg a piacról. A magyar álláspont szerint ezenkívül javasolni kell az Európai Bizottságnak, hogy a két évvel ezelőtt eldöntött kvótaemeléseket az unió tejpiaci anomáliáinak megoldása érdekében legalább egy évig függesszék fel.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Hírek9 év telt el a létrehozás óta
Talajélet javítására specializált készítményt kellett kivonni a forgalomból