Lehet a mértékét és hatásait vitatni, de kétségtelen, hogy melegszik a Föld éghajlata. Ez a változás a természet minden elemére, így az erdőkre is kihat. A erdészeti kutatók már több konferenciát is tartottak az erdő és a klíma(változás) kapcsolatáról. Hazánk második legrégebbi egyesületének, az Országos Erdészeti Egyesületnek a legutóbbi, 139. vándorgyűlésén már önálló szekciót kaptak az e tárgykörbe tartozó előadások.

A melegedő klíma egyes fafajokat kipusztíthat egy adott tájegységről, mert észak felé tolódik az a hőmérsékleti övezet, amelyben megfelelőek számukra az életkörülmények. A megmaradó fák növekedése lelassul, állapotuk romlik, nem tudnak ellenállni a gombák, rovarok támadásainak és más fabetegségeknek. Új kártevők jelenhetnek meg az erdőkben, amelyekkel szemben védtelenek a fák.

A fapusztulásnak már eddig is számos példáját tudják felsorolni a kutatók. Amint az előadásokon is elhangzott, az alföldi erdőkben már régóta jelentkezik a kocsányos tölgyek csúcsszáradása, amely a talajvíz szintjének csökkenése miatt következik be. Legelőször a legmagasabban lévő ágak száradnak el, majd az alsóbb részek is, végül az egész fa elpusztul. A rosszul fejlődő fák fogékonnyá válnak a fertőzésekre, a gombák és rovarok kártételeire. 2007-ben az őrség lucfenyői között hatalmas dúlást okozott a karcsú díszbogár. A somogyi erdőket pedig a gyapjaspille pusztította. Az ott élő erdészek elképedve hallgatták a sok ezer rovar rágásának hangját. Mivel fő erdőalkotó fáinknak, a tölgynek és a bükknek nagyon csekély a vegetációs időszak közbeni regenerálódó képessége, a lombvesztés éveken át kihat életükre.

A kevésbé vízigényes kocsánytalan, de még a csertölgy is megszenvedi az aszályos időszakokat. Ha a levélképződés, illetve -növekedés időszakában aszály uralkodott, a fák kevesebb lombot produkálnak, s védtelenebbek a kártevők támadásával szemben. Igaz, a csertölgynek megvan az az előnye, hogy hamarabb kiheveri az aszályos időszakokat. Így az időjárás aszályossá válásával párhuzamosan a csertölgy javára tolódhat el a két fafajta aránya.

Még drámaibb hatása van a melegedő, szárazodó időjárásnak a bükkösökre. A bükkfának főleg az egymást követő aszályos évek ártanak, s hazánk időjárásában egyértelműen megfigyelhető, hogy gyakrabban és hosszabb ideig köszöntenek be ilyen időszakok. Az elmúlt 45 év során a bükkösök szempontjából igen kedvezőtlen változások mentek végbe. A hőmérséklet folyamatosan emelkedett, a csapadék mennyisége csökkent, eloszlása kedvezőtlen lett. A nyári esők elmaradásának élettani hatását ugyanis kevésbé tudja ellensúlyozni a bőségesebb őszi csapadék. 2003-ban Zala megyében hatalmas bükkpusztulást észleltek a szakemberek. Egy 100 hektáros területen megfigyelt fák fele elpusztult. Ennek közvetett oka az volt, hogy 2000 óta ismétlődtek az aszályos évek, közvetlen pedig az, hogy a vitalitásukat vesztett fákat többek között megtámadta a díszbogár és egy gombafaj is.

Az előrejelzések szerint 2100-ra a bükk a Dunántúlról teljesen kipusztulhat, csak a Vend-vidéken és a Kőszegi-hegységben marad belőle hírmondónak. Az Északi-középhegységben is csak a legmagasabb területeken, illetve a hűvösebb mikroklímájú völgyekben élhet meg.

A klímamelegedés jelensége az is, hogy enyhe telek után már február elején megindul a vegetáció. Így a márciusban és áprilisban nem ritka fagyok miatt túl korán képződött friss hajtások lefagyhatnak. A facsemeték így a fagykár után szinte újra kezdik vegetációs időszakukat, de most már kevesebb idő áll rendelkezésükre. Így a fagyok egész éves fejlődésüket is lassítják.

Mivel a melegedés miatt egyre nagyobb szélsőségek uralják majd időjárásunkat, mind gyakrabban következnek be özönvízszerű esőzések. Ezek az erdők kitermelése után hamarabb levihetik a termőtalajt a hegyoldalakról, mint ahogyan az erdészek újratelepítik a talajt védő erdőt.

Mit tehetünk a klímaváltozás ellen? Az erdészek szerint meg kell gyorsítani a szárazságtűrő egyedek és fajták elterjedését. A károsítók ellen meg kell teremteni a környezetbarát védekezést, a legfontosabb, hosszabb távú cselekvés pedig a klímaváltozást okozó gázok, legfőképpen a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése. Ezt akkor is meg kell tennie az emberiségnek, ha hatásai még évtizedekig nem jelentkeznek. E munkában az erdőkre is nagy szerep, a már kibocsátott szén-dioxid megkötése vár.

Forrás: MTI