Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Kihűlt a magyar gazdaság

 A mai Magyarországon azonban szó sincs erről: a magas fogyasztóiár-emelkedés a világpiaci élelmiszer- és energiaár-emelkedés mellett alapvetően a közelmúlt szabályozott áremeléseire vezethető vissza. A pangó munkaerőpiac mellett stagnálnak a beruházások, a magyar gazdaság lényegében kihűlt. Ma már a hosszabb távú kilátások is jó esetben érhetik el a három százalék körüli növekedést.

Létrehozva:

|

A novemberi inflációs adatok nem okoztak meglepetést. Az élelmiszerek és az üzemanyag árának emelkedése továbbra is gyors, ez azonban nem vezetett jelentősebb árnövekedéshez a piaci szolgáltatásoknál.

A január–novemberi átlagos infláció persze így is eléri a 8 százalékot, és a 2008-as kilátások sem túl derűsek: jövőre 5 százalék körüli fogyasztóiár-emelkedésre számíthatunk. Emiatt valószínű, hogy a jegybank monetáris tanácsának kamatcsökkentése is késik.

 A korábban vártnál magasabb inflációs prognózisok mögött ugyanakkor nem a hazai gazdaság folyamatai állnak; Európa-szerte tapasztalható trendekről van szó, amelyek annál erősebben érvényesülnek, minél fejletlenebb az adott ország, illetve minél alacsonyabb az ottani árszínvonal.

Az európai, de különösen a visegrádi országok mezőnyében Magyarország inkább annyiban számít speciális esetnek, hogy a magas infláció nálunk lassú növekedéssel és pangó munkaerőpiaccal párosul.

Az utóbbi hónapokban az aktivitás stagnál, a foglalkoztatottak száma kismértékben csökken, miközben a munkanélküliség enyhén emelkedik. Nem igazán tapinthatók ki a növekedés forrásai a beruházások oldalán sem: az állótőke-felhalmozás a harmadik negyedévben közel 2 százalékkal csökkent 2006 őszéhez képest, mégpedig úgy, hogy érdemi beruházási aktivitás csupán két ágazatban (feldolgozóipar, illetve szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás) volt regisztrálható.

Éppen ez ébreszt aggodalmakat a hosszabb távú növekedési kilátásokkal kapcsolatban: az államháztartási kiigazítás nálunk nemcsak a közösségi szolgáltatásoknál jár beruházás-visszaeséssel, hanem számos piaci szolgáltatási ágazatban is (pénzügyi tevékenység, szállítás és telekommunikáció) csökkenő invesztíciókhoz vezetett.

Néhány éve a magyar növekedés trendértékét még 4 százalék körülire becsülték a mértékadó intézmények (a Pénzügyminisztérium, a jegybank, az Európai Bizottság és a különböző kutatóintézetek, illetve piaci elemzők egyaránt). Tavaly év végén, a kiigazítás megindulásakor a konszenzus már inkább a 3–3,5 százalék közötti sávba mozdult el, jelenleg pedig egyre több prognózis számol 3 százalék alatti növekedéssel, immár közép-, illetve hoszszabb távon is. Vagyis ma már az az általános nézet, hogy a magyar gazdaság a jelenleg zajló fiskális stabilizáció után sem lesz képes megközelíteni a többi visegrádi országban megfigyelhető 6 százalék körüli növekedési ütemeket, még kedvező külső körülmények mellett sem.

A vállalati szektor számára Magyarország nem igazán tud felmutatni olyan vonzerőt, amelyek Csehországot vagy Szlovéniát jellemzik (a makrogazdasági stabilitás mellett a képzett munkaerő jelentős kínálata), de a szlovák típusú előnyök (a munka alacsony adóztatása) is hiányoznak nálunk.

Ha visszatekintünk a 2001 utáni fiskális ámokfutásra, csak most válnak igazán szembeötlővé a hosszú távú negatív következmények: nem pusztán az a baj, hogy drámaian megnőtt az államháztartás hiánya, hanem az is, hogy eközben reménytelenül konzerválódtak a közoktatásban meglevő, a társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőtlenséget átörökítő mechanizmusok. A legújabb PISA felmérés szerint a helyzet évek óta jottányit sem javult. Így nemcsak a vonzó üzleti környezet hiánya, hanem a képzetlen munkapiaci csoportok reményvesztettsége is gátját jelenti az erőteljesebb növekedésnek.

 A magas infláció ellenére tehát a magyar gazdaság cseppet sem túlfűtött; sokkal inkább kihűlt.

A szerző a Kopint-Tárki kutatási igazgatója

Forrás:Világgazdaság

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!