A vállalkozások többségét elriasztja az uniós pályázatoktól az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) átláthatatlansága, a folyamatosan és gyakorta a beadási határidő előtt pár nappal változó pályázati feltételek és kitöltőprogramok, a beszerezhetetlen információk, a felhívásokhoz generált új nyelvezet és a döntési folyamat csigalassúsága – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke tegnapi tájékoztatóján.

Erőteljesen csökkenti a pályázási hajlandóságot, hogy a vállalkozások jelen gazdasági feltételek – lassuló GDP-növekedés, lassuló európai konjunktúra, szűkülő exportlehetőségek – mellett teljesíthetetlennek ítélik az árbevétel-növelési és foglalkozásbővítési követelményeket. A cégek általában olyan technológiai fejlesztésekhez igényelnek támogatást, amelyek éppen az élőmunka-igényt csökkentik, így a két feltétel egyszerre vállalhatatlan. Érthető a nemzeti fejlesztési ügynökség (NFÜ) logikája, de inkább dinamizálni kellene a gazdaságot, főképp a kisebb vállalkozásokat vissza nem térítendő támogatásokkal, mivel így ellensúlyozható lenne a konvergenciaprogram negatív hatása – mondta Parragh. Az MKIK szerint ehhez növelni kellene a támogatási intenzitást és csökkenteni a kis- és középvállalkozásokat kizáró, önerővel és a mikrovállalkozások területi korlátozásával kapcsolatos feltételeket.

A kamara kevesli a gazdaságfejlesztésre jutó forrásokat is. Az NFÜ honlapján elérhető információk alapján készített összesítése szerint az ÚMFT mintegy hétezermilliárd forintos keretéből nemzeti társfinanszírozással együtt 1300-1400 milliárd forint juthat gazdaságfejlesztésre a különböző operatív programokban. Az MKIK szerint a pályázatok és a kifizetések figyelése is követhetetlen: noha már januártól pályázhatóak egyes gazdaságfejlesztési kiírások, ezek nem szerepelnek az interneten kereshető EMIR rendszerben, és a kamara nem is tudott adatokat szerezni a tényleges kifizetésekről. Az akcióprogramok szerint a gazdaságfejlesztésre az állam 2007-re tervezett kötelezettségvállalása 114,2 milliárd forint, az ÚMFT többi programjához 700,6 milliárd forint tartozik. Ezzel szemben az NFÜ honlapjának elérhető adatai szerint az eddigi kötelezettségvállalás az idén 36,5, illetve 2 milliárd forint.
A kisvállalkozásokat kifejezetten hátrányosan érinti, hogy az irányító hatóságoktól sem kapnak pontos tájékoztatást és hatékony segítséget a gyakori fluktuáció miatt. Az elutasításokban sokszor nincs indoklás, ezért a cégek tanulni sem tudnak a hibákból. Nehezíti a cégek helyzetét az is, hogy a régiók hasonló nevű, tartalmú pályázatokat hirdetnek meg, de olykor egymáshoz képest gyökeresen más feltételekkel – hangsúlyozta az MKIK elnöke.