Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint ezt sorolnák a fontossági sorrend első helyére, s a mielőbbi eredmény érdekében sürgősen növelnék a közvetlen gazdaság- és vállalkozásfejlesztést támogató keretet.

A kamarai vezető tegnap lapunknak nyilatkozva felidézte, hogy a terv mintegy 7 ezer milliárd forintos teljes keretéből hozzávetőleg 1300-1400 milliárdot irányoztak elő gazdaságfejlesztésre az idén indult hétéves pénzügyi időszakra.

Az előirányzatból várhatóan 435 milliárd forint jut a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, 465 milliárd a nagyvállalatoknak s 253 milliárd az önkormányzatoknak. Mindebből a kkv-knak jutó érdemi részt csökkenti a Jeremie program, amelynek keretét a nem bankképes vállalkozásoknak szánják, a nagyvállalati előirányzatnál pedig a jelek szerint változatlanul be kell kalkulálni a támogatástranszfert, vagyis azt, hogy az uniós pénzek egy része az anyavállalatokon keresztül visszaáramlik például a nettó befizetőkhöz.

Az Új Magyarország fejlesztési terv első 130 kiírásának a tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalkozásoknak csak szűk köre juthat vissza nem térítendő támogatáshoz. Ez annak ellenére így van, hogy az Európai Bizottság és a hazai intézmények részéről számos könnyítő lépés történt.

A kamarák, a pályázatírók és a vállalkozások körében készült kamarai felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy még mindig merev a szabályozás, a sokszor nem életszerű pályázati feltételek – például az árbevétel-növekedés éves mértékére vonatkozók – leginkább a mikro- és kisvállalkozások elől zárják el atámogatásokat. Vagyis a mára kialakult hazai pályázati rendszer még mindig nem alkalmas arra, hogy előmozdítsa a magyar gazdaságnak az erősebb európai államokhoz való felzárkózását – mondta végül az MKIK elnöke.

Forrás: Világgazdaság