A tamási székhelyű Gyulaj Zrt. 33 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást, területén mintegy ezer gímszarvas, háromezres dámvadállomány, a vadaskertekben körülbelül kétezer vaddisznó él. A dám- és gímállománynak egyharmadát lövik ki évente. Nagyjából ennyi a szaporulat, így sikerül szinten tartani az állományt – mondta Fehér István.

A vadászati idény szeptember 1-jétől január 31-ig tart, a gímszarvas vadászata azonban szeptemberben már lezajlott. A dámvadakat október 1-jétől lehet elejteni, a vadászat fő szezonja októberben, a barcogás – a dámok párzása – idején van.

Eddig hetven gímbika került terítékre, s várhatóan kétszáz dámbikát ejtenek el. A társaság vezérigazgatója elmondta: a tavaszi és nyári csapadékos idő után kiemelkedő trófeákat vártak, de sajnos ezt nem igazolták az eredmények, aminek a nyár végi, aszályosabb időjárás lehet az oka.

Ráadásul egyre több vendég mondja vissza a dámbikára a vadászatot, és visszaesett a kereslet a nagy terítékű vaddisznóhajtások iránt is, ami a cégvezető szerint a mostani hitelválsággal és a megnőtt konkurenciával magyarázható. Magyarországon az utóbbi években sok vadaskertet alakítottak ki, mert úgy gondolták, hogy jó üzlet – mondta Fehér István. A dámvadak esetében főként a közepes kategóriájú bikákat elejteni szándékozók lépnek vissza, a nagy bikákra továbbra is megvan a kereslet – tette hozzá.

A nagyvadak elejtését trófeájuk súlya szerint árazzák. A cég árlistája szerint gím- és dámbikát egyaránt 126.500 forinttól lőhetnek ki a vendégek, egy tíz kilogrammos gímtrófea 1 millió 948 500, egy négy kilogrammos dámtrófea 770 ezer 650 forint. A vadkan kilövési díja 132.500 forinttól kezdődik. Nem ritkák azonban a több milliós trófeák. A vezérigazgató elmondta: a Gyulaj Zrt. két éve nem emelt árat. A vezérigazgató szerint a vadászati piacon a kínálat mára annyira megnőtt, hogy sokan kénytelenek árengedményt adni.

Fehér István kitért arra: a Gyulaj Zrt. egyedülálló abban, hogy árbevételének egyharmada, közel négyszázmillió forint a vadgazdálkodásból származik, és kétharmadát adja az erdőgazdálkodás. Ez az egyharmad messze a legnagyobb arány a magyar vadgazdálkodási cégek között. A társaságnál a vadgazdálkodás mérlege pozitív, bár a szabad területen egyre nehezebb és költségesebb a munka, a vaddisznós kertek működtethetők eredményesebben – fűzte hozzá.

Magyarországon jelenleg Gyulajon és Lábodon él jelentősebb dámvadállomány. Az 1980-as években a gyulaji vadgazdaságból telepítettek az ország több pontjára dámvadakat. A legutolsó két világrekord dámtrófea a Debrecen közelében fekvő gúth-i  vadászterületen esett, korábban mindig Gyulajról került ki.

Forrás: MTI