A szabályozási javaslat része a kormány 2006-ban meghirdetett bioüzemanyag-stratégiájának, melynek célja az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20 %-os csökkentése 2020-ig. A kormányzat összesen 500 millió CAD-ot szán második generációs üzemanyagokkal kapcsolatos kutatásokra.

A kanadai kormány folytatja a Kanadai Búzatanács (Canadian Wheat Board – CWB) megreformálására tett törekvéseit. Legújabban egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a CWB-t szabályozó törvényhez, mely alapján a CWB döntéshozó testületének tagjait csak a ténylegesen, kereskedelmi mennyiségben búzát termelő nyugat-kanadai farmerek választhatják meg. A jelen szabályozás alapján gyakorlatilag minden regisztrált farmer – még akkor is, ha visszavonult – szavazhat. A javaslat alapján a választójog feltétele legalább 120 tonna gabona termelése a választást megelőző két évben.

Május 30-án megnyitott Kanada első klímatőzsdéje, a Montreal Climate Exchange (MCEX). A MCEX a Chicago Climate Exchange és a Montreal Exchange tulajdonában áll. Az új tőzsde terméke a CO2e (CO2 ekvivalencia egység) futures. A tervek szerint a tőzsde a mezőgazdasági termelőknek is kedvez, akik különböző kormány által támogatott programok segítségével csökkentik a jövőben a CO2 kibocsátásukat. Az ő creditjük pedig felvásárlásra kerül közvetítők, brókerek, aggregátorok által, így végeredményben ellentételezést kapnak azért, mert környezetvédő gazdálkodást folytatnak.

A kanadai Statisztikai Hivatal (Statistics Canada) májusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a farmok bruttó pénzforgalmi bevétele rekordot döntött 11,1 Mrd CAD-dal 2008. első negyedévében. Ennek okai elsősorban a magas gabona- és olajosmag-árak voltak. A növényi termékek esetén a pénzforgalmi bevétel 5,4 Mrd CAD-ra rúgott, 38,5 %-kal haladva meg 2007. első negyedévét és 59,1 %-kal az ötéves átlagot. Ehhez képest az állattenyésztésben 6,4 %-os csökkenés volt tapasztalható (4,4 Mrd $-os összbevétel), ami a gyenge sertés- és szarvasmarha-áraknak köszönhető. A támogatások teljes összege 1,3 Mrd CAD-ot ért el. Egyébként a 2007-es év összességében rekord bruttó pénzforgalmi bevételt hozott a kanadai farmerek számára.

Csak az árbevétel – 36,3 Mrd CAD – 12,2 %-kal nőtt 2006-hoz képest. A növekedés megoszlása itt is egyenlőtlen volt: 25 % a növénytermesztés, és csupán 1,7 % az állattenyésztés javára. A támogatások részaránya egyébként 9,5 %-kal az ötéves átlag alatt volt. A farmok teljes bruttó pénzforgalmi bevétele egyébként 40,4 Mrd CAD-ot tett ki 2007-ben, ami 9,5 %-kal haladta meg a 2006-os szintet, és 11,8 %-kal az ötéves átlagot. A nettó pénzforgalmi bevétel a 2006-os 771 millió CAD-ról 1,7 Mrd CAD-ra nőtt, ezzel 2 %-kal az ötéves átlag fölött helyezkedett el.

Hozzá kell fűzni, hogy igazi nettó jövedelemnövekedés csak Québecben és a Préri Provinciákban volt tapasztalható. A működési költségek esetén 8,2 %-os emelkedés történt a magas takarmány- és műtrágyaárak miatt, ami 1981. óta a legmeredekebb növekedésnek számít. A mezőgazdaság nettó hozzáadott értéke 12,3 %-kal nőtt 9,2 Mrd CAD-ra 2007-ben, mégis 5,6 %-kal az ötéves átlag alatt maradt. A mezőgazdasági termelés értéke 5,4 %-kal 48,5 Mrd $-ra növekedett.

A szövetségi kormányzat egy vitairatot hozott nyilvánosságra a sokat vitatott ‘Product of Canada’, illetve ‘Made in Canada’ címkézési szabályok megváltoztatásáról. A hatályos szabályozás szerint a fentiek feltűntetéséhez két kritériumnak kell teljesülni: az áru utolsó lényeges transzformálásának Kanadában kell történnie, és a termelés vagy előállítás költségei legalább 51 %-ának kanadainak kell lennie. Az új javaslat szerint a ‘Product of canada’ megjelölés csak akkor igazolt, ha az élelmiszer alapanyaga és a feldolgozás is kanadai. A ‘Made in Canada’ követelménye pedig pusztán az, hogy a feldolgozás (a végtermék előállítása) Kanadában történjen, függetlenül az alapanyag eredetétől. Két fajta ‘Made in Canada’ kategória kerülne bevezetésre a felhasznált alapanyag eredetétől függően: ‘Made in Canada from domestic and imported ingredients’, illetve ‘Made in Canada from imported ingredients’.

Április végén bejelentették, hogy Kanada 28 %-kal növeli a szövetségi élelmiszersegélyre fordítható költségvetési előirányzat nagyságát. Az élelmiszersegély-program teljes költségvetése 230 millió CAD lesz 2008-ban. Ezen kívül megszüntették azt az előírást, hogy a segélyekkel kapcsolatos beszerzés legalább 50 %-át Kanadában kell végrehajtani. Így a segélyezés akár 100 %-ban külföldi árukból is megvalósítható. Kanada idén 10 millió CAD-ot különített el Haiti megsegítésére, ami az ENSZ Világélelmezési Programján keresztül fogja elérni az érintetteket.

Oroszország – amely 144,8 millió CAD-dal és 90 ezer tonnával a kanadai sertés harmadik legnagyobb piaca – április 1-jétől megtiltotta a kanadai sertéshús behozatalát az exportdokumentumok hiányosságai miatt. Intenzív tárgyalásokat követően június első napjaiban bejelentették, hogy Oroszország eltörli az importkorlátozást, amennyiben Kanada növeli az exportdokumentumok megbízhatóságát. Kanadában e célból már történtek lépések, így hamarosan az export újbóli megindítása várható.

Szakértői szinten egyeztetések kezdődtek Dél-Koreával a kanadai marhahús – melynek koreai importja 2003-tól tilalmazott volt – importjára vonatkozó korlátozás megszüntetéséről. A tárgyalásokra az apropót a témában tapasztalható USA-Dél-Korea közeledés adta, hiszen az USA és Kanada ugyanolyan OIE státusszal rendelkezik. Kérdéses azonban a végkimenetel, tekintettel arra, hogy a Dél-Koreai kormány visszalépett az USA-val kötött megállapodásból.

Kanadai Élelmiszervizsgálati Ügynökség nyilvánosságra hozta vizsgálati jelentését, mely szerint a 2007. decemberében regisztrált 11. BSE megbetegedés – egy 13 éves Hereford tehén, Alberta tartományban – oka egy fertőzött takarmány-kiegészítőtő etetése volt. Az állat egyébként a BSE egyik atipikus változatában betegedett meg.

A kanadai Képviselőház elfogadta a kormányzat új bioüzemenayag-szabályozási javaslatát, melynek értelmében 2010-ig a teljes eladott benzinmennyiségnek 5 % etanolt, minden dízelnek és egyéb fűtőolajnak pedig 2 %-ban megújuló üzemanyagot kell tartalmaznia 2012-ig. A szabályozási javaslat része a kormány 2006-ban meghirdetett bioüzemanyag-stratégiájának, melynek célja az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20 %-os csökkentése 2020-ig. A kormányzat összesen 500 millió CAD-ot szán második generációs üzemanyagokkal kapcsolatos kutatásokra.

A kanadai kormány folytatja a Kanadai Búzatanács (Canadian Wheat Board – CWB) megreformálására tett törekvéseit. Legújabban egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a CWB-t szabályozó törvényhez, mely alapján a CWB döntéshozó testületének tagjait csak a ténylegesen, kereskedelmi mennyiségben búzát termelő nyugat-kanadai farmerek választhatják meg. A jelen szabályozás alapján gyakorlatilag minden regisztrált farmer – még akkor is, ha visszavonult – szavazhat. A javaslat alapján a választójog feltétele legalább 120 tonna gabona termelése a választást megelőző két évben.

Május 30-án megnyitott Kanada első klímatőzsdéje, a Montreal Climate Exchange (MCEX). A MCEX a Chicago Climate Exchange és a Montreal Exchange tulajdonában áll. Az új tőzsde terméke a CO2e (CO2 ekvivalencia egység) futures. A tervek szerint a tőzsde a mezőgazdasági termelőknek is kedvez, akik különböző kormány által támogatott programok segítségével csökkentik a jövőben a CO2 kibocsátásukat. Az ő creditjük pedig felvásárlásra kerül közvetítők, brókerek, aggregátorok által, így végeredményben ellentételezést kapnak azért, mert környezetvédő gazdálkodást folytatnak.

A kanadai Statisztikai Hivatal (Statistics Canada) májusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a farmok bruttó pénzforgalmi bevétele rekordot döntött 11,1 Mrd CAD-dal 2008. első negyedévében. Ennek okai elsősorban a magas gabona- és olajosmag-árak voltak. A növényi termékek esetén a pénzforgalmi bevétel 5,4 Mrd CAD-ra rúgott, 38,5 %-kal haladva meg 2007. első negyedévét és 59,1 %-kal az ötéves átlagot. Ehhez képest az állattenyésztésben 6,4 %-os csökkenés volt tapasztalható (4,4 Mrd $-os összbevétel), ami a gyenge sertés- és szarvasmarha-áraknak köszönhető. A támogatások teljes összege 1,3 Mrd CAD-ot ért el. Egyébként a 2007-es év összességében rekord bruttó pénzforgalmi bevételt hozott a kanadai farmerek számára. Csak az árbevétel – 36,3 Mrd CAD – 12,2 %-kal nőtt 2006-hoz képest.

A növekedés megoszlása itt is egyenlőtlen volt: 25 % a növénytermesztés, és csupán 1,7 % az állattenyésztés javára. A támogatások részaránya egyébként 9,5 %-kal az ötéves átlag alatt volt. A farmok teljes bruttó pénzforgalmi bevétele egyébként 40,4 Mrd CAD-ot tett ki 2007-ben, ami 9,5 %-kal haladta meg a 2006-os szintet, és 11,8 %-kal az ötéves átlagot. A nettó pénzforgalmi bevétel a 2006-os 771 millió CAD-ról 1,7 Mrd CAD-ra nőtt, ezzel 2 %-kal az ötéves átlag fölött helyezkedett el. Hozzá kell fűzni, hogy igazi nettó jövedelemnövekedés csak Québecben és a Préri Provinciákban volt tapasztalható. A működési költségek esetén 8,2 %-os emelkedés történt a magas takarmány- és műtrágyaárak miatt, ami 1981. óta a legmeredekebb növekedésnek számít. A mezőgazdaság nettó hozzáadott értéke 12,3 %-kal nőtt 9,2 Mrd CAD-ra 2007-ben, mégis 5,6 %-kal az ötéves átlag alatt maradt. A mezőgazdasági termelés értéke 5,4 %-kal 48,5 Mrd $-ra növekedett.

A szövetségi kormányzat egy vitairatot hozott nyilvánosságra a sokat vitatott ‘Product of Canada’, illetve ‘Made in Canada’ címkézési szabályok megváltoztatásáról. A hatályos szabályozás szerint a fentiek feltűntetéséhez két kritériumnak kell teljesülni: az áru utolsó lényeges transzformálásának Kanadában kell történnie, és a termelés vagy előállítás költségei legalább 51 %-ának kanadainak kell lennie. Az új javaslat szerint a ‘Product of canada’ megjelölés csak akkor igazolt, ha az élelmiszer alapanyaga és a feldolgozás is kanadai. A ‘Made in Canada’ követelménye pedig pusztán az, hogy a feldolgozás (a végtermék előállítása) Kanadában történjen, függetlenül az alapanyag eredetétől. Két fajta ‘Made in Canada’ kategória kerülne bevezetésre a felhasznált alapanyag eredetétől függően: ‘Made in Canada from domestic and imported ingredients’, illetve ‘Made in Canada from imported ingredients’.

Április végén bejelentették, hogy Kanada 28 %-kal növeli a szövetségi élelmiszersegélyre fordítható költségvetési előirányzat nagyságát. Az élelmiszersegély-program teljes költségvetése 230 millió CAD lesz 2008-ban. Ezen kívül megszüntették azt az előírást, hogy a segélyekkel kapcsolatos beszerzés legalább 50 %-át Kanadában kell végrehajtani. Így a segélyezés akár 100 %-ban külföldi árukból is megvalósítható. Kanada idén 10 millió CAD-ot különített el Haiti megsegítésére, ami az ENSZ Világélelmezési Programján keresztül fogja elérni az érintetteket.

Oroszország – amely 144,8 millió CAD-dal és 90 ezer tonnával a kanadai sertés harmadik legnagyobb piaca – április 1-jétől megtiltotta a kanadai sertéshús behozatalát az exportdokumentumok hiányosságai miatt. Intenzív tárgyalásokat követően június első napjaiban bejelentették, hogy Oroszország eltörli az importkorlátozást, amennyiben Kanada növeli az exportdokumentumok megbízhatóságát. Kanadában e célból már történtek lépések, így hamarosan az export újbóli megindítása várható.

Szakértői szinten egyeztetések kezdődtek Dél-Koreával a kanadai marhahús – melynek koreai importja 2003-tól tilalmazott volt – importjára vonatkozó korlátozás megszüntetéséről. A tárgyalásokra az apropót a témában tapasztalható USA-Dél-Korea közeledés adta, hiszen az USA és Kanada ugyanolyan OIE státusszal rendelkezik. Kérdéses azonban a végkimenetel, tekintettel arra, hogy a Dél-Koreai kormány visszalépett az USA-val kötött megállapodásból.

Kanadai Élelmiszervizsgálati Ügynökség nyilvánosságra hozta vizsgálati jelentését, mely szerint a 2007. decemberében regisztrált 11. BSE megbetegedés – egy 13 éves Hereford tehén, Alberta tartományban – oka egy fertőzött takarmány-kiegészítőtő etetése volt. Az állat egyébként a BSE egyik atipikus változatában betegedett meg.

Forrás: FVM – Dr. Tóth Attila