A kar majdan érintett hallgatói Gödöllőn, Nyitrán, Prágában és Varsóban folytatandó tanulmányai jól illeszkednek ahhoz a folyamathoz, amelyben több mint egy évtizede a képzés szerkezetét Gödöllőn át-, illetve kialakították. Az egyetemen fontosnak tartják a nemzetközi színtéren, elsősorban az unióban hasznosítható gyakorlati tapasztalatok átadását, megszerzését.

A jubiláló kar Tradíció és Innováció címmel december 3-5-re meghirdetett nemzetközi konferenciáján tucatnyi ország képviselője jelent meg, ami jelzi az oktatási intézmény, benne a legnagyobb hallgatói létszámú kar nemzetközi rangját, elismertségét. A háromnapos tanácskozás plenáris ülésén Villányi László dékán egyebek közt elmondta, hogy a Társadalomtudományi Kar létrejötte új lendületet adott az egyetemnek, különösen amióta üzemmérnököket, vállalatgazdasági agrármérnököket, műszaki tanárokat, mérnöktanárokat, valamint agrárszakoktatókat bocsátanak útjukra. A karon 2007-ben nyolc alapszakon, három képzési területen és négy mesterszakon folyik oktatás. A hallgatói létszám megközelíti az 5500-at.

A konferencia kiemelkedő eseménye volt, hogy a Tessedik utcai épületben átadták a GTK és az indiai Tata Consultancy Services (TCS) cég magyarországi képviseletének oktatási központját (képünkön Villányi László dékán vágja át a szalagot). Az erre vonatkozó megállapodást a tanév elején írták alá. A célokról elmondták, hogy a GTK az eddiginél is keresettebb közgazdászokat akar képezni, a vállalkozás pedig idejekorán ki tudja alakítani közvetlen kapcsolatait a legrátermettebb hallgatókkal. A TCS nem ismeretlen hazánkban: az 1968-ban alapított indiai cég – amelynek bevétele csaknem 60 százalékban az USA-ból származik – 2001-ben Budapesten hozta létre európai fejlesztő központját.

 Már akkor is azért esett a választás hazánkra, mert úgy látták, hogy képzett, több nyelvet beszélő szakértőkre találhatnak itt, s az infrastrukturális lehetőségeket is kimagaslónak tartották. Mint S. V. Mani, a TCS alelnöke elmondta: a gödöllői egyetemmel kötött megállapodásukkor is hasonló elv vezérelte őket: a SZIE-ben látták a tettrekészséget, az oktatási rendszerükkel kapcsolatos elkötelezettséget.

A Tradíció és Innováció elnevezésű konferencia jeles eseménye volt öt egykori agrárminiszter – Lakos László, Nagy Frigyes, Németh Imre, Romány Pál és Vonza András – találkozója, akik az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságának kihelyezett ülésén tárgyaltak a magyar mezőgazdaság helyzetéről.

Forrás : Napi Gazdaság