Támogatói szerint az új támogatási rendszer a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelőket. Ezzel érvelt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is a szisztéma mellett a témáról rendezett parlamenti vitanapon.

Az agrártárca irányítója szerint az SPS mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben. Hozzátette, hogy az SPS jogosultság növeli a föld értékét, amivel a 2011-es földpiaci nyitás után a külföldi befektetők is számolnak majd. A támogatási rendszerben a nemzeti tartalék képzésével rendezhető a fiatal gazdák és a mezőgazdasági termelésbe újonnan belépők helyzete is.

A támogatók úgy vélik: az SPS-sel a fogyasztók is jól járnak, mert biztonságosabb, egészségesebb és olcsóbb mezőgazdasági termékekhez jutnak hozzá.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára korábban mindehhez az MTI-nek azt  mondta: az Európai Unió egyes tagországainak tapasztalatai azt mutatják, hogy az SPS rendszer bevezetése után nem csökkent a termőföld ára.     

A legfontosabb érv az átállás mellett, hogy az unió régebbi tagállamai és két újonnan csatlakozott ország is ezt a rendszert alkalmazza. A támogatás alapját általában ezekre az országokra szabják, ezért is kedvező az átállás Magyarország számára.

Az SPS két támogatási elemből tevődik össze, amit Magyarország – ha bevezetik az új rendszert – hibrid modellként alkalmaz majd. Az egyik elem a regionális támogatásoké, amelyeket a gazdálkodók az általuk folytatott termeléstől függetlenül, alanyi jogon megkapnak, ha regisztrált mezőgazdasági termelők. Emellett a kiegészítő támogatásra is joguk lesz. Ez utóbbit úgynevezett történelmi alapon számítják ki minden gazdálkodó számára egyéni módon.

A "történelmi alap" a 2006-os év lesz, ez dönti el, hogy mekkora támogatási részt kap majd ennek alapján a gazdálkodó. A számítás alapja ugyanis az lesz, hogy milyen támogatott tevékenységeket folytatott ebben az évben. Ennek alapján a gazdálkodó 2013-ig pontosan tudni fogja, hogy egy-egy adott évben mekkora támogatást vehet igénybe, és mekkora forrásösszeggel kalkulálhat. Így a támogatás lényegében függetlenné válik a termeléstől, azaz a támogatás nem függ attól, hogy ki, milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, azt a piac határozza meg. A gazdálkodók az új rendszer bevezetésével a miniszter szerint stabilabb birtokviszonyokra számíthatnak.    

Az ellenzők azzal érvelnek az új támogatási szisztéma bevezetése ellen, hogy annak alkalmazására semmi sem kényszeríti az országot, és alkalmazására sincs kellő mértékben felkészülve.

Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke ezt még azzal egészíti ki: mivel az SPS a termeléshez kötött vagyoni jogot ad, anyagi hátrány ér mintegy 1,8 millió olyan földtulajdonost, akik bérbe adják földjüket, mert a bérleti szerződés lejártakor földjük után nem jár támogatás.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) sem ért egyet az SPS bevezetésével, mivel szerintük erre a magyar agrárium még nem készült fel, illetve bevezetésére semmi nem kötelezi Magyarországot. Jakab István, a Magosz elnöke szerint Magyarországnak és az újonnan belépett tagállamoknak is azt ajánlotta az unió, hogy ezt a rendszert ne vezessék be, mivel 2013 után a jelenlegihez hasonló támogatási rendszer lép életbe az unióban.

Raskó György agrárvállalkozó korábbi államtitkár, független agrárszakértő úgy gondolja: a birtokviszonyok rendezése nélkül nem vezethető be az SPS Magyarországon. Főként azért, mert ha Magyarország áttér az SPS-re, akkor a gazdálkodók csak így kaphatják továbbra is gond nélkül az uniós támogatásokat.

Az SPS bevezetéséről készülő törvény végszavazásán minden megtörténhet: többségbe kerülhetnek az igenel és a nemek egyaránt. Ám, ha több lesz a nem – ígérte korábban az agrártárca – marad minden a régiben, a jelenlegi támogatási rendszert alkalmazzák tovább.

 Forrás: MTI