A mozgalom május 10-i világnapja alkalmából Budapesten a Margitszigeten A méltányos kereskedelem megfelelő környezetet teremt! címmel szerveznek rendezvénysorozatot a méltányos kereskedelem népszerűsítéséért.

A fair trade főleg a harmadik világbeli hátrányos helyzetű termelők exportját kívánja úgy elősegíteni, hogy a kereskedők méltányos árszabással és hoszszú távú, kiszámítható körülményeket biztosító szerződésekkel próbálnak környezet- és társadalombarát termelési módszerek alkalmazására ösztönözni. A hosszú távú kontraktusok nyújtotta biztos bevételek mellett a közösségeknek módjuk van termelésük környezetvédelmi szempontok alapján történő átszervezésére is, ez pedig hatékony eszköz lehet a klímaváltozás lassítására vagy a folyamat kedvezőtlen következményeinek – így az elsivatagosodásnak vagy a biodiverzitás csökkenésének – ellensúlyozására. Mindez csak a fair trade keretei között lehetséges, hiszen a hagyományos kereskedelmi rendszerre jellemző rövid távú, határozott idejű szerződések mellett senki sem vállalná a termelés átszervezésének kockázatát – tudtuk meg Újszászi Györgyitől, a Fair Világ Méltányos Kereskedelem Szövetség munkatársától.

A fair trade gyökerei a 60-as évek Európájának antiimperialista megmozdulásaiig nyúlnak vissza, és nemzeti szinten azóta szerveződnek. A mozgalomban való részvételt igazoló közös logó alakjában 2002-ben sikerült megállapodni, és annak használatát nemzetközi szinten a Fairtrade Labelling Organizations International (FLO) ernyőszervezet felügyeli.

A mozgalmat több oldalról is kritizálni szokták. A szabadpiac hívei azt vetik az együttműködés szemére, hogy a hosszú távú szerződések és a méltányosan megállapított magas árak valójában bújtatott támogatást jelentenek, és piactorzító hatásuk lehet. A baloldali bírálók ezzel szemben keveslik a mozgalom erejét a világméretű környezeti és szociális kihívások fényében.

A fair trade 2007-es 2,4 milliárd eurós világszintű összvolumenéből főként az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vette ki a részét: e két országban összesen 700 millió euró értékben adtak el ilyen logóval ellátott terméket. Hazánkban ehhez képest igen szerény, megközelítőleg 30 millió forintos lehetett a 2007-es forgalom. A méltányos kereskedelemből származó termékeket Európában leginkább úgynevezett világboltokban találják meg a vásárlók, de például Németországban az olyan nagy áruházláncok, mint a Lidl vagy a Karstadt is részt vesznek a mozgalomban. A fair trade termékeket árusító hazai boltok listája a www.fairvilag.hu/termekek/boltok internetes cím alatt megtalálható.

Forrás: Világgazdaság