Ez az ivar- és légutakban élősködő kórokozó a legegyszerűbb felépítésű élőlények közé tartozik. Örökítőanyaga egyetlen kör alakú DNS-molekulából áll, melyben 485 gén található.

A Hamilton O. Smith által vezetett kutatócsapat az első lépésben laboratóriumi körülmények között létrehozta a Mycoplasma genitalium DNS-ét alkotó 580 ezer bázispárt.

A második lépésben pedig ezek pontos összeillesztésével készítették el a mesterséges örökítőanyagot. Az így kapott genom majdnem tökéletes mása a természetesnek: a tudósok a baktérium génjei közül csak azt az egyet változtatták meg, amelyik a fertőzőképesség kialakításáért felel.

A mostani eredmény óriási genetikai áttörésnek számít, mert eddig csak – a baktériumokhoz képest jóval kisebb genommal rendelkező – vírusok örökítőanyagát sikerült szintetikus úton létrehozni.

Smith szerint a művi Mycoplasma DNS előállításával egy újabb jelentős lépést tett előre az emberiség az első mesterséges élőlény megalkotása felé vezető úton. Ehhez az szükséges, hogy a most elkészített genomot egy élő sejtbe beültessék. A biológusok várakozásai szerint erre még idén sor kerülhet.

A kutatások legfőbb akadálya, hogy a szintetikus DNS előállítása rendkívül drága: bázispáronként nagyjából egy dollárba kerül. A kísérleteket végző csoport vezetője azonban a költségek drasztikus csökkenésével számol. Véleménye szerint az új módszerrel megnyílt az út olyan mesterséges mikrobák létrehozása előtt, amelyeket például bioüzemanyagok előállítására, toxikus hulladékok ártalmatlanítására vagy a légköri szén-dioxid kivonására használhatnánk.

A szintetikus biológia ellenzői szerint viszont a kísérleteket szigorú ellenőrzés alá kell vonni, mert csak így lehet elkerülni, hogy a tudósok – tévedésből vagy szándékosan – veszélyes szervezeteket állítsanak elő.

Forrás: Népszabadság – Neumann Viktor