Annál is inkább kulcsfontosságú eseménynek számít a rendezvény, mivel napjainkban világméretű élelmiszer árrobbanásról beszélhetünk, amely már most olyan méreteket öltött, hogy számos fejlődő országban éhínséglázadások törtek ki.  Így az elmúlt és az idei évben begyűrűző drasztikus élelmiszer keresletnövekedés globálisan megkérdőjelezte a világ mezőgazdaságának jövőbeli teljesítőképességét.

Ez a probléma olyan stratégiai jellegű kérdéseket vet fel, mint az, hogy a világ mezőgazdasága hogyan tudja a jövőben kielégíteni az egyre növekvő élelmiszerkeresletet, miközben a bioüzemanyag direktívák fenntarthatósága is komoly fejtörést okoz világszerte.

A fenti problémakörök világméretűek, de a lokális előregondolkodás nélkül nem megoldhatóak, így nekünk magyaroknak is komoly szerepünk van az EU közös agrárstratégiájának kialakításában.

Csak a magyar mezőgazdaság közös előregondolkodásán múlik, hogy ebben az ügyben Magyarország továbbra is helyzetkövetőként vesz-e részt az EU-s tárgyalásokon, vagy vállalkozik a helyzetteremtő magyar agrárérdek érvényesítésre. Dr. Tabajdi Csaba Európai Parlamenti képviselő vezérletével a rendezvény szervezői a második verzióra szavaztak és így 2008. április 11-12-én életre hívták az első Magyar Agrárakadémiát Charles de Gaulle tábornok szavainak jegyében: „Az elkerülhetetlennek az élére kell állni”

Elsőként a rendezvény szellemi atyját és megvalósítóját dr. Tabajdi Csaba Európai Parlamenti képviselőt kértük, hogy értékelje az esemény sikerességét:

– Milyen előzetes elvárásai voltak a rendezvénnyel kapcsolatban, és mennyire teljesültek ezek?

– Bíztam benne, hogy a magyar agrárium kulcsszereplői felismerik az uniós agrárpolitikáról való hosszú távú együttgondolkodás szükségességét. Ez így is történt, jó volt látni, hogy Nádudvaron érdemi, mély szakmai munka folyt, melynek során közelebb jutottunk a magyar mezőgazdaság és vidék érdekeinek megfelelő 2013 utáni Közös Agrárpolitika meghatározásához. Az Akadémia részvevői komplex érdekviszonyokat fedtek le: kis- közepes és nagytermelők, a kormányzat képviselői, az agrár- és vidékfejlesztési szakemberek, az érdekképviseletek, terméktanácsok, az egyetemek, kutatóintézetek, a fogyasztóvédők, a környezetvédők egyaránt képviseltették magukat. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Nádudvaron az ország legjobb agrárszakemberei tartottak előadást. Különösen fontos volt, hogy a viták nem lógtak a levegőben, hanem volt kiinduló koncepció, amely jó alapját adta a vitának. A rendezvény színvonalát emelte az erős nemzetközi jelenlét: a francia, romániai, portugál, európai bizottsági kitekintés lehetősége. Ez lehetőséget adott az európai folyamatokról, gondolkodásról való tájékozódásra, és segíteni fogja a későbbiekben is a magyar érdekek védelmében való koalíciókötést is.

– Számos résztvevő, elsősorban állattenyésztő jelenlegi nehéz helyzetének adott hangot a rendezvényen. Hogy ítélte meg, ennek ellenére sikerült a résztvevőkben tudatosítani, hogy muszáj a jövőről beszélni előre akár 5-6 év távlatában?

– Úgy érzem, hogy ez sikerült. A napi problémák mellett is kell, hogy időt szakítsunk a távlati tervezésre. Az állattartók problémáinak jó része pontosan az uniós Közös Agrárpolitika hibáiból, egyensúlytalanságaiból fakad, ezért elemi érdek, hogy annak reformja során jobban érvényesítsük az állattartók szempontjait.

– Ön szerint mik a legfontosabb stratégiai kérdések, amelyre közös álláspontot kell kialakítani a magyar agrártársadalomnak?

– Meggyőződésem, hogy a Nádudvaron megkezdett munkát folytatni lehet és kell is. Ez év második felében befejeződik a KAP állapotfelmérése, és már a francia elnökség alatt kezdődik az uniós költségvetés félidős felülvizsgálata. Rövidtávú feladat az SAPS-ról az SPS-re való áttérés levezénylése, komoly felvilágosító munkát kell végezni ebben a tekintetben. Rendeznünk kell a birtokkérdést, véget kell vetnünk a kis- közép és nagybirtok hamis szembeállításának. Az integrációk, szövetkezések terén felhalmozott lemaradásunkat be kellene hoznunk. Megoldatlanok az értékesítési láncok problémái, a termelés-feldolgozás-értékesítés hármasságából fakadó visszásságok. Fektessünk hangsúlyt a zöld forradalomra, a tudományos kutatásra, mert egy tudás alapú társadalomban csak egy tudás alapú mezőgazdaság lehet versenyképes. Fejlesszük tovább a szaktanácsadási rendszert. Tárjuk fel a magyar vidék valós helyzetét, orvosoljuk a problémákat; erre önmagában a szűk értelemben vett vidékfejlesztés nem elegendő. Alakítsuk ki a magyar agrárium és a magyar gasztronómia párbeszédét az élelmezési kultúra fejlesztése érdekében. Határozzuk meg, hogy mi legyen a kapcsolat a mezőgazdasági támogatások, a vidékfejlesztési támogatások, valamint a kohéziós és strukturális alapok között. 

– Mikorra tartaná indokoltnak a következő agrárakadémia megrendezését?

– Terveim szerint még az idén, legkésőbb jövő év elején sort kerítünk erre.

– Mit változtatna ill. mit tenne hozzá a következő agrárakadémiához? Kiket és mit hiányolt a rendezvényről?

– Sajnálom, hogy a belpolitikai, hatalompolitikai megfontolásokat előtérbe helyezve egyes erők nem vettek részt a közös gondolkodásban. Fontos érteni: itt Magyarországról, a magyar gazdákról, a magyar vidék jövőjéről van szó, és nem bal, vagy jobboldalról.

– Mit tekint a rendezvény legnagyobb hozadékának, és milyen eredményeket várna a rendezvénysorozat folytatásától?

– A KAP jövőjéről megkezdett közös gondolkodást érdemes folytatni, állandóvá tenni. Ez a Magyar Agrárakadémia legfőbb üzenete.

Ba, Agrotrend.hu

Az interjú sorozat a Magyar Agrárakadémiával kapcsolatban tovább folytatódik a szakma neves képviselőivel, amennyiben értesítést szeretne kapni a következő interjú megjelenéséről, küldjön egy e-mailt az info@agrotrend.hu-ra.