Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője. Kockázati étvágy. „A közeljövőben az árfolyam hektikus alakulására számítok, ezt felerősítheti egy esetleges általános feltörekvő piaci eladási hullám. Rövid távon nem kizárt a 270-nél gyengébb árfolyam sem, különösen, ha a piac félreértelmez egy esetleges jegybanki kamatemelést. Hosszabb távon a magasabb kamat segíti a forintot, különösen, ha az EKB a várakozásoknak megfelelően csökkenti a kamatszintet. Egy mély amerikai recesszió a világgazdasági növekedést is erősen visszavetné, ami javítaná a hazai inflációs kilátásokat, erősíthetné a forintot. Ha viszont az amerikai gazdaság elkerüli a recessziót, a kockázati étvágy javulása vezet a forint erősödéséhez. Emiatt és a javuló hazai egyensúlyi helyzet miatt az év második felében visszavárom a forintot a 250– 260-as sávba.”

Kiss Mihály. A Raiffeisen Bank elemzője. Spekuláció. „A forint gyengülése mögött nyilvánvalóan egy Londonból kiindult spekulációs támadás húzódik meg, de jelzi, hogy a visegrádi négyek közül a magyar gazdaság fundamentumai a leggyengébbek. Ennek ellenére rövidebb távon a forint 255-ös szintig való visszarendeződését valószínűsítem, ehhez azonban szükség van a globális kockázatvállalási hajlandóság növekedésére is. Jelenleg a közelgő népszavazás és annak politikai vonzatai jelentik a legnagyobb kockázatot. Amennyiben az ország valóban túl van a megszorító intézkedések nehezén, úgy az év második felében lazább fiskális politikára számíthatunk a kormánytól. Ha ez a monetáris politika lazításával párosul, akkor ismét gyengébb – júniusra 260, az év végére 265-ös – forint-árfolyammal kell kalkulálni.”

Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője. Exportfüggés. „A devizapiaci fejleményekből jól kiolvasható a forint nagyobb sérülékenysége a többi régiós fizetőeszközhöz képest. A javuló fundamentumok ellenére a jelek szerint nem érvényesül belső hajtóerő a magyar gazdaságban. Az eddigi húzóág, az export az amerikai recesszió és még inkább a Nyugat-Európát fenyegető lassulás miatt veszélybe került. A következő hónapokban a hazai deviza erejét megtépázó trend megfordulására kicsi az esély. A piac a forint számára pozitív hírekre kevéssé reagál, a negatív eseményeket pánikszerű tünetekkel felnagyítja. Az év második felében, a recessziós félelmek lecsengésével párhuzamosan a befektetők figyelmét megragadhatják a javuló egyensúlyi mutatók, és az euró/forint kurzus ismét a 260 forintos szint alatt stabilizálódhat.”

Trippon Mariann. A CIB Bank elemzője. Beszállási pont. „A 256–259-es sávból tört ki az euró/forint keresztárfolyam az elmúlt hetekben, és a 267-os szintet is átlépve 2006 ősze óta nem látott szinteket tesztelt. Az alaphangulatot a globális klíma adta meg, a leértékelődés felgyorsulásához azonban már országspecifikus faktorok – esetenként pletykák és spekulációk – járultak hozzá. Rövid távon a törékeny külső hangulat, a belpolitikai bizonytalanságok, a kamatemelési spekulációk miatt nem kizárt, hogy a forint újabb mélypontokat tesztel. Hosszabb távon 270 feletti euró/forint kurzust már az MNB sem tolerálna. Alapesetben azonban az év második felében már javuló globális klímával számolunk, így egyelőre év végére vonatkozó, 254 forintos euróárfolyam-előrejelzésünkön nem módosítottunk.”

Németh Dávid. Az ING elemzője. Hitelesség. „A következő hetekben várhatóan fennmarad a forint sérülékenysége, amely a márciusi népszavazáskor és a 15-i ünnepkor tetőzhet. A javuló mutatók ellenére a feltörekvő piaci eladási hullámokban, a forint továbbra is a török líra és a dél-afrikai rand mellett az érzékenyebb devizák között maradhat. A hazai fizetőeszköz euró-árfolyama rövid távon továbbra is a 260-as, sőt 265 körüli szinten alakulhat. Az óvatos jegybanki politika középtávon megnyugtathatja a forintot. A tavasz második felében újabb eladási hullám indulhat ki a részvénypiacokról – negatív amerikai gyorsjelentések –, ettől a forint ismételt gyengülését várjuk. A fiskális politika hitelességének növekedésével megerősödhet a hazai fizetőeszköz iránti bizalom, ezért később 250 körüli árfolyamot valószínűsítünk.”

Forrás: Világgazdaság