A globális gazdasági növekedés felgyorsulása – elsősorban Kína és India felzárkózása – következtében megnőtt a világ élelmiszer-fogyasztása és folytatódik a fogyasztás szerkezetének átalakulása is. A sikeres feltörekvő gazdaságokban a jövedelmek gyarapodása tovább növeli a hús és a tejtermékek fogyasztását. A kínaiak 1985-ben fejenként átlag 20 kiló húst fogyasztottak évente a The Economist adatai szerint, tavaly viszont már több mint 50 kilót. Egy kiló marhahús "kitermeléséhez" 8 kiló gabona szükséges. A mezőgazdasági termőterületek növelési lehetőségei pedig végesek, s ezekből mind többet fordítanak bioüzemanyag-termelésre.

A kereslet ugrásszerű növekedése az egyik alapvető oka annak, hogy a következő tíz évben várhatóan átlagosan 20-50 százalékkal emelkedhet az élelmiszerek – főként a gabona és a tejtermékek – ára. A másik meghatározó tényező – bár erről megoszlanak a szakértői vélemények, leginkább attól függően, hogy melyik lobbi rendeli meg a szakvéleményt – a bioüzemanyag-felhasználás növekedése és ezzel összefüggésben az ehhez felhasznált agrártermékek, így a gabonafélék, az olajos magvak és a cukor iránti kereslet bővülése. A Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) és a FAO közös tanulmánya szerint a bioüzemanyagok iránti kereslet növekedése és a gyenge tavalyi termés miatti készletcsökkenés, valamint a terméskilátásokkal kapcsolatos aggodalmak felerősödése miatt történelmi magasságokba emelkedik a gabona és az olajos magvak világpiaci ára.

Az Egyesült Államokban a kukoricából előállított etanol termelése becslések szerint az idén 50 százalékkal nő, majd később lassul az ütem, de 2016-ra a jelenlegi duplája lesz. Az üzemanyaggyártásra használt kukorica a tavalyi 55 millió tonnáról a periódus végére 110 millióra, azaz a kukoricatermés 20 százalékáról annak 32 százalékára nő. Az EU-ban az üzemanyaggyártásra felhasznált búza mennyisége 2016-ig tizenkétszeresére, 18 millió tonnára nő. A szakértők jelentős része éppen ezért bírálja élesen az Európai Unió bioüzemanyagok használatának növelését előíró politikáját.

Forrás: Napi Gazdaság