Egy frissen készült uniós felmérés szerint minden harmadik magyar fogyasztónak adtak már el hazai árunak feltüntetett, valójában külföldről származó terméket. Ez a fajta visszaélés a piaci körforgás összes szereplőjére kártékony. A magyar vásárlók a kutatás szerint hajlandóak mélyebbre nyúlni a zsebükben akkor, ha egy termék hazai termelőtől származik, mivel ahhoz magasabb minőséget párosítanak. Ezzel az átvágással azonban jelentősen megcsappanhat a bizalom a „magyar termék” címkét viselő áruk iránt, aminek előbb-utóbb a kereskedők és a gyártók isszák meg a levét.

„A magyarországi élelmiszer-eladások nagyjából felét adják ki napjainkban a magyar termelőktől származó árucikkek. Elkeserítően alacsony ez az arány, főleg annak tükrében, hogy húsz évvel ezelőtt a boltok polcain szinte csak magyar eredetű termékek sorakoztak” – mondta el érdeklődésünkre Lassu Béla, a Magyar Termék Kht. ügyvezető igazgatója. A szakember úgy véli, hogy a jelenséghez a megfelelő állami támogatások hiánya mellett az is hozzájárul, hogy a fogyasztói társadalom is egyre kényelmesebbé válik. Így például manapság az emberek hajlandóak megvásárolni azt, amit a kereskedők eléjük tolnak, ahelyett, hogy „üldözőbe vennék” a minőséget.

Lassu Béla szerint egyébként főként a piacok a fő átvágó-lelőhelyek, hiszen számos piaci kofa nem tünteti fel portékája származási helyét.

A címke! A közelgő ünnepek miatti felfordulásban érdemes még inkább odafigyelni arra, hogy mit emelünk le a polcról. Sokat elárulhat például egy termék vonalkódja is: ha ötös számmal kezdődik a sorozat, biztosak lehetünk abban, hogy azt a terméket Magyarországon csomagolták. Nem árt azonban tudni: a csomagolásban lévő termék ettől függetlenül még származhat külföldről. Ugyancsak sokat elárulhat az is egy áruról, ha címkéjén csak a magyar forgalmazót tüntetik fel. Ilyenkor gyakran előfordul ugyanis, hogy a terméknek csak a csomagolása „magyar”.

Forrás: VG