A GVH június 3-án előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az Abo Holding Vagyonkezelő Zrt., a Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt., az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt., a Gyermely Élelmiszeripari Zrt., a Hajdúsági Gabonaipari Zrt., a HEFELE Malomipari Kft., a Júlia-Malom Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft., valamint a Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. székhelyén.

A versenyhatóság ezen vállalkozásokon túl három másik cégre, a Diamant International Malom Kft.-re, a Pannonmill Malomipari Zrt.-re valamint a Sikér Malomipari Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.-re is kiterjesztette az eljárást.

A GVH rendelkezésére álló információk szerint az eljárás alá vont magyarországi gabonafeldolgozó vállalkozások 2004-től több alkalommal, különböző helyszíneken (vidéki hotelekben, panziókban, illetve a vállalkozásoknál) folytattak tárgyalásokat, kötöttek két és több oldalú megállapodásokat a magyarországi lisztpiac felosztásról.

Egyeztettek továbbá bizonyos gabonaipari termékek – jellemezően liszt – esetében minimálárak alkalmazásáról és tervezett áremeléseik mértékéről és időpontjáról. A malmok feltételezett piacfelosztó és minimálár meghatározó magatartása feltehetően kiterjedt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által 2007-2008-ban az élelmiszerek – köztük malomipari termékek – beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokra is.

A rendelkezésre álló adatok szerint az érintett vállalkozások tárgyalásokat folytattak egy közös pénzügyi alap létrehozásáról is, amely a külföldi – többek között EU tagállami – gyártók pénzügyi kompenzációját szolgálta volna, azoknak a magyar piactól való távoltartása érdekében.

A GVH szerint ezen feltételezett tárgyalások alkalmasak lehettek arra, hogy a kartellben részt vevők esetében stabilizálja azok magyarországi piaci részesedését, és egyben gátolja az új szereplők piacra lépését. A vállalkozások magatartása ezért az EU-ban működő versenytársak kikapcsolásával, vagy az ezzel való fenyegetéssel hatást gyakorolhat az unión belül folyó verseny szerkezetére is.

A GVH közleményében hangsúlyozza: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul.

A törvény szerint a szóban forgó eljárásokra biztosított időtartam 180 nap, amely azonban – az ügy bonyolultságától függően – két alkalommal ugyanekkora időtartammal meghosszabbítható.

Forrás: MTI