Arra a kérdésre, hogy mennyire megalapozottak a régi EU tagországok igényei a mezőgazdasági támogatások lefaragása tekintetében, Gráf József úgy reagált: a statisztikai adatok csalóka képet adnak arról, mekkora szerepet játszik az agrárium Magyarország gazdaságában, hiszen a GDP 4-5 százalékát kitevő alapanyagtermelésen kívül a mezőgazdasághoz egyéb ágazatok is kapcsolódnak, amelyek együttesen a hazai össztermék 13-14 százalékát termelik meg. Az élelmiszer importot, és exportot összevetve kiderül: egy millió euró többlete van a magyar gazdaságnak csak az élelmiszerexportból. És bár csak 220 ezer regisztrált gazda dolgozik az ágazatban, a mezőgazdaságból élők száma valójában mintegy másfél millió, ami még mindig jelentősnek mondható – vélte a miniszter.

A miniszter szerint Magyarország lemaradt a nagy kézimunkaigényes ágazatok, például a bio- zöldség-, és gyümölcstermesztés terén, annak ellenére, hogy a piacon láthatóan nagy a kereslet ezekre a termékekre. Gráf József szerint a hatékony működést jelentő termelési, értékesítési szövetkezetek (tész) száma ugyan a felére csökkent, ez azonban nem feltétlenül negatív, hiszen számos csoport fuzionált, így hatékonyabban képes tárgyalni az áruházláncokkal. A probléma az, hogy tészek a termelő társadalomnak még mindig csak a 20 százalékát képviselik, pedig – mint mondta – a mezőgazdaság területén a magányos farkasok kora lejárt. Ezt igazolja, hogy az Európai Unió a támogatások terén a szövetkezeteket részesíti előnyben az egyéni termelőkkel szemben.

Gráf József leszögezte: az egyes piaci szereplők által hangoztatott kifogások ellenére Magyarország nem kerülheti bioüzemanyag gyártásának fejlesztését, hiszen ezt uniós direktíva irányozza elő. Magyarország 2010-re négy-öt, 2020-ra tíz százalékos zöldenergia felhasználást vállalt, a feladat négy-öt nagy bioetanol feldolgozó üzem működését teszi lehető az országban.

A miniszter szerint szintén égető kérdés a birtokpolitika megoldása, hiszen 2011-től megszűnik a termőföldértékesítés korlátozása, addig tehát meg kell oldani, hogy a mezőgazdasági társaságok szükség szerint termőföldhöz jussanak. Gráf József szerint lehetetlen helyzet, hogy az állattenyésztéssel foglalkozó vállalatok nem tudják hol elhelyezni a trágyát, vagy megtermelni a takarmányt. Ráadásul a földdel nem rendelkező cégek kevésbé hitelképesek. A miniszter kijelentette: nem sok esélyt látott arra, hogy a pártok megegyezzenek a kérdésben, és aggodalma beigazolódott. Mindamellett azt reméli, hogy a földkérdést tavasszal sikerül megoldani

Forrás: Világgazdaság