Megállapítását azzal támasztotta alá, hogy az agrárium több mint kétszeres forrásból gazdálkodik jelenleg, mint tette az uniós tagságot megelőzően. Azaz a mintegy 200 milliárd forintos éves összeg helyett jelenleg mintegy 440-450 milliárd forint áll az ágazat rendelkezésére. Emellett az agrárium eredményessége is jelentős mértékben javult, míg 2000-ben csak 34-35 milliárd forint volt az ágazat nyeresége, 2004-ben pedig 45-50 milliárd forintot tett ki, addig a múlt évben ez 74-76 milliárd forint körül mozgott. Az idén a miniszter az előző évihez hasonló ágazati eredményt vár.
    
Az agrártárca irányítója kiemelte, hogy Magyarország megtalálta piaci helyét az Európai Unióban. Véleménye szerint ezt az is mutatja, hogy a múlt évben az agrárexport eddig soha nem látott mértékű volt, elérte az 5,7 milliárd eurót. Az import pedig 3,8 milliárd eurót tett ki, vagyis az ágazat pozitív szaldója 1,9 milliárd euróra rúgott.
   
Gráf József beszélt arról is: a mezőgazdaság külpiaci teljesítményének növelése érdekében az agrárkormányzat további erőfeszítéseket tesz és piacokat kíván szerezni a magyar áruk számára Ukrajnában és a térség többi országában ugyanúgy, ahogyan azt tette Romániában.
   
Az ágazat fejlődésének alapjaként a miniszter azt jelölte meg, hogy az összességében rendelkezésre álló mintegy 1.300 milliárd forint 48 százaléka a mezőgazdaság műszaki színvonalát hivatott emelni. Mindez azt jelenti, hogy az ágazatban 50 százalékos támogatottsági szint mellett több mint 600 milliárd forintos beruházás valósulhat meg.
   
Ezeknek a fejlesztéseknek a jótékony hatása a miniszter szerint lényegében csak a következő években fog érződni, ám eredményei fellendítik mind az állattenyésztést, mind pedig a zöldség-gyümölcs termesztést. Gráf József ezt a két alágazatot jelölte meg, amely a következő években jelentősen fejlődhet az ágazaton belül.
   
A miniszter elismerte ugyanakkor azt, hogy az uniós csatlakozás az ágazat szempontjából nem volt zökkenőmentes, ám aláhúzta, hogy a kezdeti hibákon sikerült úrrá lenni, és a magyar mezőgazdaság fejlődési pályára állt.
   
Kérdésre válaszolva közölte: a közös agrárpolitika reformját Magyarország 2013 után csak úgy tudja elképzelni, ha az erős közösségi politika marad, továbbá a támogatásoknál nem vezetik be az úgynevezett társfinanszírozás intézményét.
   
Emellett az ország nem híve annak sem, hogy a mezőgazdasági fejlesztésekre szánt pénzeket a vidékfejlesztésre csoportosítsák át.
   
Szintén kérdésre válaszolva a miniszter úgy vélte, hogy a magyar-szlovák vita a tokaji bor ügyében nagy valószínűséggel az európai bíróságon nyer majd végső megoldást.

Forrás: MTI