Agrárgazdaság
Gondolatok a kimagasló (de csökkenő) olasz agrárexportunk kapcsán
A 2007-ben az agrár és élelmiszer külkereskedelmi statisztika szerint a magyar mezőgazdasági termékek és élelmiszerek második legnagyobb export piaca Olaszország volt.
Több hónapra, ideiglenesen, átvette a vezető pozíciót Németországtól, amely évek óta a magyar agrártermékek legfontosabb célországa. Ez a tény természetesen megérne egy részletes elemzést, ez az írás viszont csupán néhány fontosnak ítélt háttértényezőre, illetve megfontolandó olasz tapasztalatra szeretné felhívni a figyelmet.
Ezek a termékek teszik ki az Olaszországba irányuló agrárexportunk túlnyomó részét, míg a nagyobb hazai hozzáadott értéket tartalmazó feldolgozott élelmiszerek aránya évek óta meglehetősen alacsony. (Talán nem ilyen mértékben, de hasonló arányok és tendenciák jellemzőek a teljes magyar agrárkivitelre.)
E kedvezőtlen folyamatok hatása várhatóan a legtöbb export piacunkon érzékelhető lesz, de különösen negatívan érinti az Olaszországgal elért pozitív szaldónkat.
-Helyes-e az alapanyagoknak (gabona, élő állat, stb.) a feldolgozott termékekhez képest magas aránya agrárexportunkban?
-Elfogadható-e stratégiai célkitűzésként a nagyobb magyar hozzáadott értéket tartalmazó feldolgozott élelmiszerek exportjának növelése?
-Melyek azok az ágazatok (valamint konkrét termékek, termékcsoportok), amelyekre e stratégia tartósan és perspektivikusan alapozható? (Stabilan kiváló minőség és megfelelő mennyiségű export árualap a rendszeres szállítások biztosítására.)
-Melyik országokat tekintjük stratégiailag fontos piacoknak az EU-n belül és azon kívül?
-Milyen hazai (állami, ágazati, vállalati) és EU-s források mozgósíthatók a megfogalmazott célok elérésére?
Az olaszok a földrajzi árujelzős termékek brüsszeli regisztráltatásához, a minősítő és ellenőrző rendszerek kiépítéséhez, valamint különösen az ilyen termékek hazai és külföldi promóciójához nagyon sok EU-s forrást is felhasználnak.
(Az EU által elismert, a földrajzi árujelzős logo használatára jogosult termékek száma Európában jelenleg 788, ebből 166 olasz. Ide tartoznak pl. a Parmiggiano, a Grana Padano, a Gorgonzola és a Bivaly-mozzarella sajtok, a Pármai és a San Daniele sonka és sok más, kiváló olasz termék. Az új tagországok közül Csehország 11, Lengyelország Szlovénia és Ciprus pedig 1-1 regisztrált földrajzi árujelzős termékkel rendelkezik.)
Továbbá ezt támasztja alá például az a tény is, hogy ugyan Olaszországban több tucat különböző "amaro"-t, alkoholos keserű italt gyártanak és forgalmaznak, a magyar Unicum legfontosabb és legnagyobb külföldi piaca éppen Olaszország. Hasonló példák más területekről is felhozhatók.
Tény, hogy a minőségi élelmiszerek exportpiacainak a megszerzése (és megtartása) nem egyszerű feladat A kiváló minőségű, megfelelő mennyiségű és versenyképes árualap mellett szükség van jelentős befektetésre, a marketing és reklám, a kereskedelem-fejlesztés, a promóció területén. S ehhez nem egyedi, elszigetelt akciókra, hanem a kidolgozandó agrár-külgazdasági stratégia alapjaira épülő, összehangolt fellépésre van szükség, a vállalati, ágazati, állami és EU-s források leghatékonyabb felhasználása érdekében…
Forrás: FVM
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen