Tabajdi: Az élelmiszerár-emelkedés trendje megtörni látszik. El kell kerülnünk az elhamarkodott, populista válaszokat. Működő mezőgazdaság nélkül nincs falusi turizmus, nem lehet biztosítani a vidéken élők megélhetését. Magyarország számára kiemelten fontos, hogy a sertés- és a baromfitartókat lehessen támogatni az új 68-as cikk nemzeti hatáskörben adható támogatásai keretében. Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára részt vett és felszólalt az Európai Parlament Szocialista Frakciója által a Közös Agrárpolitika állapotfelméréséről rendezett nemzetközi konferencián.

Gőgős Zoltán előadásában elmondta, hogy az egész európai agrár és vidékfejlesztési ágazat új kihívás előtt áll, amelyet az élelmiszerek iránt megnövekedett kereslet jelent. A korábbi feleslegek levezetése helyett egyre gyakrabban kell élelmiszerhiánnyal megküzdenünk az Európai Unióban. "Három évvel ezelőtt Európában sokan meglepődtek azon véleményünkön, amellyel a termelés fokozását támogattuk. Ma a növekvő élelmiszerárak fényében egyre többen mondják azt, hogy igazunk volt. Európa régi tagországaiban szinte semmi erőforrás-tartalék nincs, hisz a korábban kötelezően ugaroltatott terület sem tekinthető új kapacitásnak.

Ezzel szemben az új tagállamokban, így Magyarországon is komoly termelési kapacitás-tartalékok állnak rendelkezésre. Ezek kihasználása azonban feltételezi a Közös Agrárpolitika támogatásainak fenntartását, illetve azok mielőbbi kiegyenlítését a régi és az új tagállamok viszonylatában. Az újak ugyanis 4 évvel a csatlakozás után is csak a régiek számára juttatott támogatások felét kapják brüsszeli borítékból. Az európai agrárpotenciál kihasználása a helyi ízek, sajátosságok megőrzése fontos cél, rendes magyar pörköltet nem lehet argentin marhahúsból, Afrikában termelt pirospaprikából és chilei vörösborral készíteni. Gőgös Zoltán szerint nagy kihívás a Közös Agrárpolitika számára, hogy az egyre szervezettebb kereskedelmi szektor szemben áll a mezőgazdasági termelők kevésbé jól szervezett milliós táborával. Ezért kiemelt cél a termelési és értékesítési integrációk működtetése és fejlesztése, különösen az új tagállamokban, ahol a termelők szervezettsége jóval kisebb mértékű.

Az államtitkár végezetül szót ejtett az élelmiszer kontra bioenergia kérdéséről is. "Meggyőződésem, hogy Európában nincs ellentmondás a bioenergia és az élelmiszertermelés között. A bioenergetika újabb munkalehetőséget teremt a vidéken élők számára. Fordítsunk többet a kutatás-fejlesztésre, komplex, egymásra épülő megoldásokat kell ösztönöznünk, mint például a bioetanol-gyártás és az állattenyésztés kombinációja. Ebben az esetben a feldolgozás fehérjében gazdag melléktermékét az állat olcsó takarmányként hasznosítja, a trágyából előállított biogáz pedig olcsóbbá teszi az alkohol előállítást. Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja, az agrárkonferencia panelvezetője előadásában elmondta, hogy az európai mezőgazdaság multifunkcionális szerepet lát el.

A gazdák egyszerre folytatnak termelőtevékenységet, fenntartják a kultúrtájat és biztosítják a vidéki munkahelyek nagy részét. Működő mezőgazdaság nélkül nincs falusi turizmus, nem lehet biztosítani a vidéken élők megélhetését. Tabajdi szerint az elmúlt évben tapasztalt robbanásszerű növekedése nagymértékben köszönhető a spekulációnak is. "Az európai kontinensen csaknem 100 millió, Magyarországon csaknem 3 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, akiknek kiegyensúlyozatlan, kevés húst és gyümölcsöt tartalmazó táplálkozása az áremelkedés hatására tovább romlik. Ugyanakkor az áramelkedési trend megtörni látszik. El kell kerülnünk az elhamarkodott, populista válaszokat. Az európai uniós termelés visszafogása helyett kövessük a "termeljünk többet és jobb minőségben" alapelvét. Tabajdi Csaba az új tagállamok helyzetét elemezve hangsúlyozta: elvi kérdés, hogy végre egyenjogúságot élvezhessünk a régiekkel, vagyis kiegyenlítődjenek a támogatások. Felháborító, hogy a moduláció kapcsán az Európai Bizottság javaslata kiköti, hogy az újak nem kaphatnak többet, mint a régiek, miközben fordítva ez évek óta gyakorlat.

A magyar szocialista képviselő szerint noha Magyarországra 2012-ig a moduláció (a közvetlen kifizetésektől a vidékfejlesztésekhez átcsoportosítandó pénzek) nem vonatkozik, az Európai Bizottság javaslata elfogadhatatlanul magas arányokat tartalmaz mind az alap, mind a progresszív moduláció esetében. Nem lehet csak a birtokméret alapján csökkenteni a támogatásokat, más szempontokat is érvényesíteni kell, például a foglalkoztatás tekintetében. E tekintetben Tabajdi Csaba javasolta, hogy az esetleges támogatáskorlátozások ellensúlyozására minden foglalkoztatott után 5000 eurós támogatásban részesülhessenek a gazdaságok, ezzel is elismerve a nagygazdaságok foglalkoztatásban betöltött fontos szerepét. 

Tabajdi szerint támogatható irány a gazdák piaci orientációjának növelése a támogatások termeléstől való szétválasztásával. "Ezzel együtt tekintettel kell lennünk a szétválasztás esetében azokra a munkaigényes kultúrákra, mint az állattartásra vagy a kertészeti ágazatra, amelyek teljesen megszűnhetnek, ha a támogatásokat nem kötik semmilyen minimális termelési tevékenységhez. Erre megoldást jelenthet az ilyen kultúrák és a hátrányos helyzetű területek célzott támogatása. Magyarország számára kiemelten fontos, hogy a sertés- és a baromfitartókat lehessen támogatni az új 68-as cikk nemzeti hatáskörben adható támogatásai keretében." A magyar EP képviselő rendkívül aggályos javaslatnak tartja a Bizottság részéről a támogatható birtokméret határának emelését 0,3-ról 1 hektárra. Ez súlyos gondokat okozna a magyarországi zöldség-gyümölcs és a szőlészeti ágazatokban, ahol sok gazda elesne az eddig kapott támogatásától. "Ezért ez ellen minden eszközzel küzdeni fogunk az EP-ben és a Tanácsban is."

Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja

Forrás: MTI