Szerinte a borreform alapvető céljai helyesek, mivel a hatályos szabályozás pazarló és igazságtalan. Pazarló, mivel a költségvetés 42 százalékát a feleslegek lepárlására költik. Továbbá igazságtalan, mivel a támogatások 90 százalékát három tagállam, Francia-, Spanyol- és Olaszország kapja, ahol egész régiók termelnek lepárlásra, és így a feleslegek kialakulásáért elsősorban felelősek.
    

A feleslegek megszüntetésére javasolt megoldás – vélekedett a képviselő – magyar szempontból elfogadhatatlan, mivel annak következtében várhatóan azokban a tagállamokban, így például Magyarországon fogják kivágni a legtöbb szőlőt, amelyekben a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban van, és így nem felelősek az EU-n belüli borfeleslegek kialakulásáért.

Az azonos összegű kivágási támogatás ugyanis az alacsonyabb jövedelmű új tagállamokban jóval vonzóbb lesz a gazdák számára, mint a régi tagállamokban. Ez a javaslat nem veszi figyelembe azt sem – tette hozzá Glattfelder -, hogy Magyarországon a csatlakozás óta a termőterület már közel 10 százalékkal csökkent. A képviselő szerint valójában azokban a tagállamokban kellene a kivágásokat végrehajtani, amelyek a feleslegek kialakulásáért felelősek. 
    

A magyar érdekekkel ellentétes az is – folytatta -, hogy a lepárlási támogatások megszüntetése nyomán felszabaduló összegeket elsősorban a történeti bázist figyelembe véve osszák fel. Ezáltal éppen azoknak a tagállamoknak a nemzeti borítékja – támogatási kerete – lesz a legvastagabb, ahol korábban a legtöbb lepárlási támogatást vették igénybe. Magyarország ezzel a felosztással rosszul jár. 
    

"Ültetvénykorszerűsítésre a reformot követően legalább 500 millió forinttal kevesebbet költhetünk, mint a 2007/08-as gazdasági évben. Ennyivel lesz kisebb ugyanis a nemzeti borítékunk, amelyből – más célok mellett – az ültetvények modernizálása is támogatható" – közölte.
    

A képviselő két javaslatot nyújtott be ennek a helyzetnek az orvoslása érdekében. Egyrészt indítványozta, hogy a nemzeti borítékok felosztásának alapja a szőlőterület nagysága legyen. Másrészt javasolta, hogy a nemzeti boríték ültetvénykorszerűsítésre is fordítható része nem lehet kevesebb, mint amekkora támogatást az adott tagállam ugyanezen célra a reformot megelőzően kapott.

Jelentős magyar siker, hogy a két javaslatból az utóbbit elfogadta az Európai Parlament – állapította meg Glattfelder Béla.
    

Kitért arra is, hogy Magyarország számára különösen hátrányos lenne, ha az Európai Bizottság tervezetének megfelelően a jövőben a bor alkoholtartalmát nem lehetne cukor hozzáadásával növelni. A parlamenti állásfoglalás a módosító indítványoknak megfelelően engedélyezné a cukrozást.
   

 A néppárti agrárpolitikus kifejtette: a melléktermékek kötelező lepárlása indokolatlan többletköltséget okoz a gazdáknak, és környezetvédelmi szempontból is aggályos. Az Európai Bizottság javasolta, hogy ezt az intézkedést töröljék el, a parlament ezzel szemben továbbra is fenntartaná a kötelező lepárlást.

Forrás:MTI