Agrárgazdaság
Francia vélemény a KAP-felülvizsgálatáról
Az Európai Bizottság 2008. május 19-én nyilvánosságra hozta javaslatát a közös agrárpolitika felülvizsgálatáról.
Franciaországban úgy ítélik meg, hogy a jelentés egészében véve, illetve az abban meghatározott javaslatok egybeesnek a 2008. márciusi Minisztertanácsi ülésen elfogadott politikai irányelvekkel, ugyanakkor jelen állapotában Franciaország számára nem elfogadható.
Barnier szakminiszter pozitívan értékelte azt, hogy a jelentés több olyan javaslatot is megfogalmaz, amely felszabadítja az agrártermelőket a szükségtelen adminisztratív terhek és korlátozások alól: kríziskezelési eszközök bevezetése az I. pilléren belül, a termeléshez kötött támogatások egy részének megtartása, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken is fennmaradjon a mezőgazdasági termelés. Továbbá azokat a rendelkezéseket is kedvezőnek értékelte, amelyek bizonyos, nehézségekkel küzdő, vagy éppen a környezet védelme, illetve a területfejlesztés szempontjából fontosnak ítélt ágazatok számára biztosítanak támogatási lehetőséget.
Franciaország számára az intervenciós eszközök (piacszabályozási rendszer) felszámolása, a Bizottság által javasolt formában elfogadhatatlan, hiszen az ellentmondana annak a szándéknak, hogy a mezőgazdasági piac védelme érdekében biztonsági háló kerüljön kialakításra. Bizonyos termékek esetében újra át kellene gondolni a támogatások termeléstől való szétválasztásának gyors bevezetésére tett javaslatot, hiszen az negatív hatással lehet az ágazat egészére nézve.
Franciaországban jelenleg a támogatások 25%-t, elsősorban a gabonatermesztés és az állattenyésztés területén, még termeléshez kötött támogatásként fizetik ki a gazdáknak. Alapvető prioritásként kezelendő kérdés egy erős, gazdasági, I. pillér fenntartása. Franciaország különös figyelemmel fogja kísérni a tejkvóta felszámolásának menetét. Tart ugyanis attól, hogy az a tejpiac destabilizációjához vezethet. Franciaországnak soha nem sikerült teljes mértékben kihasználnia tejkvótáját.
Viszont valamennyi közül Franciaország által a leginkább kifogásolt javaslat, a modulációra vonatkozó javaslat, amely már magába vegyíti a támogatások maximalizálásának kérdését is. A Bizottság által javasolt rendszer bevezetésével a legnagyobb vesztesek itt Franciaországban a Beauce-i (Észak-Közép Franciaország, Párizs alatt) nagy gabonatermesztők lennének.
Barnier miniszter szerint Európának olyan ambiciózus mezőgazdasági politikára van szüksége, amely képes választ adni a jövő kihívásaira is. Ezt leginkább az I. pilléren keresztül lehet megtenni, azon keresztül, amely a mezőgazdaságot gazdasági szempontból közelíti meg, de csak abban az esetben, ha az azon belül alkalmazott eszközök etikusabbak és fenntarhatóbbak lesznek.
Luc Guyau a Francia Agrárkamara elnöke úgy nyilatkozott, hogy a KAP-t azért hívták életre, hogy az stabilizálja az élelmiszerellátást, és biztosítsa az élelmiszerek tekintetében Európa 3. országoktól való függetlenségét. Jelenleg, a világban végbemenő változások miatt, a KAP-nek újra ugyanezeknek az elveknek kell megfelelnie. A 80-as években Európának hatalmas élelmiszertartalékai voltak, de ezek már kiürültek. Az árspekuláció miatt kizárólagosan a magántárolókra számítani veszélyes, szükség van közraktározásra is.
Jean-Michel Lemétayer, az FNSEA elnöke leghevesebben a Bizottság modulációs javaslatát támadta.
2008. július 01-től Franciaország tölti be a soros EU Elnöki posztot, amelyre már hónapok óta aktívan készül. Annak érdekében, hogy azon szándékát, miszerint a KAP-felülvizsgálatát szeretné lezárni az elnökség végén, meg tudja valósítani, Barnier miniszter valamennyi uniós kollégájával találkozott és jelenleg rendszeres konzultációt folytat a Bizottság és az EU Parlament képviselőivel.
Megjegyzendő, hogy miközben a KAP-t többen is felelőssé teszik az élelmiszerárak emelkedése miatt, az EU Gazdasági és Szociális Tanácsa olyan tanulmányt adott ki, hogy a világot sújtó éhínség (850 millió ember, amelyből 70%-t tesz ki a gazdák aránya) ellen csak úgy lehet felvenni a küzdelmet, ha az elmaradott térségek országaiban a mezőgazdasági termelést újra indítják.
Ez viszont csak megfelelő helyi mezőgazdasági politika kialakításával érhető el, amely megvalósításához jelentős állami finanszírozási eszközöket is rendelnek. Ezekben a térségekben az állami kutatásokat is fejleszteni kellene, regionális mezőgazdasági piacokat kellene kialakítani, és mindenképpen gondoskodni kellene stratégiai élelmiszertartalékok kialakításáról.
A szerzők véleménye szerint a korábban és újonnan megfogalmazott okokon kívül egyébként az éhínség elterjedésért a piacok liberalizációja is felelőssé tehető.
Forrás: FVM – Pallaga Viktória
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaDrágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás ótaKözel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaGráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás ótaA vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás ótaElkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás ótaKiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok