Ha a bérlő az erre vonatkozó igényét jelzi, akkor a bérelt területre új pályázatot írnak ki, és ennek feltételeként egyszeri, a haszonbérleti jog megszerzéséért fizetendő, a későbbi éves bérlet két-háromszorosának megfelelő külön díjat is kér a vagyonkezelő – ismerteti a napilap.
    
A lehetőség elsősorban azoknak a gazdasági társaságoknak jön jól, amelyek a rendszerváltozás után privatizált mintegy száz volt állami gazdaság területén működnek, az államtól hosszabb-rövidebb időre bérelt földeken. A napilap úgy tudja, az eljárásról a napokban ismét tárgyal a vagyonkezelő vezetése, és az év második felében – az érintett agrárcégek bevételeinek megérkeztével (az aratás lezárultával értékesített termények utáni pénzekről van szó) – a folyamat felgyorsulására lehet számítani. Az új változat egyébként gyakorlatilag nem érinti a 2002-ben, az Orbán-kormány utolsó évében privatizált agrártársaságokat, mert azok kontraktusai még ennél is kedvezőbbek: ötven évre szólnak.
   
Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója szerint "a haszonbérleti pályázatok célja az, hogy az állami termőföldeket az új választások előtt átjátsszák bizonyos kormányközeli körök kezébe".
   
A Népszabadság információi szerint éppen a földvásárlási szabályok várható változása volt az egyik érv, amely miatt a vagyonkezelő a lehetőséget meghirdette. Egy nem hivatalos elemzés szerint a moratórium lejárta után három-öt éven belül olyan tőkeerős európai agrárbefektetők megjelenésére lehet számítani, amelyek a magyar földpiacon is hamar meghatározó helyzetbe kerülhetnek. Velük szemben a hazai vállalkozásoknak akkor marad esélyük, ha addig legalább középtávra biztosítják a működésükhöz szükséges földterületet.

Forrás: MTI