Agrárgazdaság
Fidesz szerint az SPS bevezetése 1,8 millió embert foszt ki
Font Sándor (Fidesz) szerint az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetése kifoszt 1 millió 800 ezer olyan földtulajdonost, akik évekkel ezelőtt bérbe adták művelésre a termőföldjüket.
A szakpolitikus erről annak kapcsán beszélt, hogy tizenöt mezőgazdasági szakmai szervezet – érdekképviselet, köztestület, terméktanács – megbízottai kedden arról állapodtak meg, hogy kérik a kormányt, mielőbb rendezze az agrártermelők jelenleg bizonytalan támogatási formáját.
Font Sándor hangsúlyozta: polgári demokráciában elképesztő lépesnek számít, hogy egy kormánytag, Gráf József egy szűk gazdasági érdekcsoport élére áll, akik nagy gazdasági előnyszerzés céljából befolyásolni szeretnék az Alkotmánybíróságot a soron következő döntésében.
Hozzátette: amennyiben bevezetik az SPS-t, az kifoszt 1 millió 800 ezer olyan földtulajdonost, akik évekkel ezelőtt bérbe adták művelésre a termőföldjüket. A törvény szerint ugyanis ezen termőföldek alapján vagyoni értékű támogatási jogosultság keletkezik, amelynek a tulajdonosa az lesz, aki 2006-ban művelte ezt a földet. A föld tulajdonosa így elesik a saját termőföldje után járó támogatástól – közölte az ellenzéki politikus.
Kiemelte: ez akkor is így van, ha a bérleti szerződés lejár, ugyanis a törvény szerint elválasztják a támogatást a termeléstől és a bérleti szerződés lejárta után a földtulajdonos támogatás nélkül kapja vissza saját termőföldjét. Ilyen körülmények között a termőföldje forgalomképtelen lesz a szabadpiacon – jelentette ki.
Font Sándor véleménye szerint ez az eljárás mintegy 450 milliárd forint támogatási jogosultságot irányít alig pár száz tőkés társasághoz, amelyek ma bérleti formában művelnek termőföldet.
A politikus úgy látja: önmagában az SPS rendszer működőképes lehet, de a jelenlegi kormány egy olyan modellt próbált meg bevezetni, amely egyetlen uniós országban sem működik.
Emlékeztetett arra: ez a szélsőséges változat az, amelyre a Fidesz a kezdetektől azt mondja, hogy alkotmányellenes. A köztársasági elnök is alkotmányossági aggályok miatt nem írta alá és küldte vissza azt az Alkotmánybírósághoz. Várjuk a döntést, amit tudomásul fogunk venni – közölte.
Font Sándor álláspontja szerint a jelenlegi helyzetben nincs értelme bármilyen új modellt bevezetni, a jelenlegit kell megtartani 2013-ig.
Kedden kiderült: tizenöt mezőgazdasági szakmai szervezet megbízottai azt szeretnék elérni, hogy akár rendeleti úton vezessék be jövő év elejétől az SPS-t, hogy a gazdálkodók biztosan tudják majd, mekkora támogatásra számíthatnak még a mostani uniós költségvetési időszakban.
Az SPS bevezetését lehetővé tevő – tavaly az Országgyűlés által elfogadott – törvényt Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (AB) elé utalta. Az AB még nem döntött az ügyben, Magyarországnak ugyanakkor legkésőbb augusztus 1-ig be kell jelentenie az uniónak az SPS-rendszerre való áttérést, ha azt 2010. január 1-től alkalmazni kívánja.
Gráf József agrárminiszter azzal érvelt a bevezetés mellett, hogy az SPS alkalmazása – a támogatások termeléstől való elválasztása miatt – lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy az SPS-rendszerben előre kalkulálhassanak az uniós támogatási forrásokkal. Emellett az SPS alkalmazásával a magyar gazdálkodók abba az uniós csoportba kerülhetnének, amelynek érdekében a szabályokat alkotják.
Font Sándor hangsúlyozta: polgári demokráciában elképesztő lépesnek számít, hogy egy kormánytag, Gráf József egy szűk gazdasági érdekcsoport élére áll, akik nagy gazdasági előnyszerzés céljából befolyásolni szeretnék az Alkotmánybíróságot a soron következő döntésében.
Hozzátette: amennyiben bevezetik az SPS-t, az kifoszt 1 millió 800 ezer olyan földtulajdonost, akik évekkel ezelőtt bérbe adták művelésre a termőföldjüket. A törvény szerint ugyanis ezen termőföldek alapján vagyoni értékű támogatási jogosultság keletkezik, amelynek a tulajdonosa az lesz, aki 2006-ban művelte ezt a földet. A föld tulajdonosa így elesik a saját termőföldje után járó támogatástól – közölte az ellenzéki politikus.
Kiemelte: ez akkor is így van, ha a bérleti szerződés lejár, ugyanis a törvény szerint elválasztják a támogatást a termeléstől és a bérleti szerződés lejárta után a földtulajdonos támogatás nélkül kapja vissza saját termőföldjét. Ilyen körülmények között a termőföldje forgalomképtelen lesz a szabadpiacon – jelentette ki.
Font Sándor véleménye szerint ez az eljárás mintegy 450 milliárd forint támogatási jogosultságot irányít alig pár száz tőkés társasághoz, amelyek ma bérleti formában művelnek termőföldet.
A politikus úgy látja: önmagában az SPS rendszer működőképes lehet, de a jelenlegi kormány egy olyan modellt próbált meg bevezetni, amely egyetlen uniós országban sem működik.
Emlékeztetett arra: ez a szélsőséges változat az, amelyre a Fidesz a kezdetektől azt mondja, hogy alkotmányellenes. A köztársasági elnök is alkotmányossági aggályok miatt nem írta alá és küldte vissza azt az Alkotmánybírósághoz. Várjuk a döntést, amit tudomásul fogunk venni – közölte.
Font Sándor álláspontja szerint a jelenlegi helyzetben nincs értelme bármilyen új modellt bevezetni, a jelenlegit kell megtartani 2013-ig.
Kedden kiderült: tizenöt mezőgazdasági szakmai szervezet megbízottai azt szeretnék elérni, hogy akár rendeleti úton vezessék be jövő év elejétől az SPS-t, hogy a gazdálkodók biztosan tudják majd, mekkora támogatásra számíthatnak még a mostani uniós költségvetési időszakban.
Az SPS bevezetését lehetővé tevő – tavaly az Országgyűlés által elfogadott – törvényt Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybíróság (AB) elé utalta. Az AB még nem döntött az ügyben, Magyarországnak ugyanakkor legkésőbb augusztus 1-ig be kell jelentenie az uniónak az SPS-rendszerre való áttérést, ha azt 2010. január 1-től alkalmazni kívánja.
Gráf József agrárminiszter azzal érvelt a bevezetés mellett, hogy az SPS alkalmazása – a támogatások termeléstől való elválasztása miatt – lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy az SPS-rendszerben előre kalkulálhassanak az uniós támogatási forrásokkal. Emellett az SPS alkalmazásával a magyar gazdálkodók abba az uniós csoportba kerülhetnének, amelynek érdekében a szabályokat alkotják.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen