Az agrártárca irányítója főként a gazdálkodás ez évi  körülményeit tartotta igen szélsőségesnek. A gazdák teljesítményét az ország egyes térségeiben rendkívüli mértékben befolyásolták a kedvezőtlen időjárási körülmények, a fagy és az aszály. Ennek következtében a terméseredmények lényegesen kisebbek lettek a tavalyiaknál, a teljes gabonatermés az idén nem érte el a 10 millió tonnát. Közepes termésátlagú években a gabonatermés általában 14 millió tonna körül alakul. 
    

A rossz termés miatt csaknem 100 százalékkal emelkedtek a takarmányárak, ami nagyon megdrágította az állattartást. Az állattenyésztés költségeinek emelkedése pedig ugyanúgy, mint a megdrágult gabona, végső soron kihatott az élelmiszerek árára. 
    

A világon szinte mindenütt jelentősen drágultak az élelmiszerek, mert a mezőgazdaságot világszerte kedvezőtlen természeti és gazdasági hatások érték. 
    

Mindennek ellenére a magyar mezőgazdaság ebben az évben – csak a számokat tekintve – várhatóan nem zár majd rossz évet – mondta Gráf József. A magas gabonaár ugyanis jelentős bevételhez juttatta a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodókat. Igaz, hogy az állattenyésztők ugyanakkor a költségek emelkedése miatt az eddiginél is kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, de ezt az agrárkormányzat különböző módon igyekezett enyhíteni. Így például kedvezményes takarmányvásárlási lehetőséget kínált fel a gazdálkodóknak, enyhítette az állattenyésztők állategészségügyi kiadásait is.     Gráf József utalt arra, hogy a múlt évben a mezőgazdaság kibocsátása elérte az 1.600 milliárd forintot, eredménye pedig mintegy 74 milliárd forintot tett ki. 
    

Az ágazati eredmény az idén várhatóan csökken ugyan az előző évihez képest a kedvezőtlen körülmények miatt, ám a miniszter hosszabb távon ez ügyben is optimista, szerinte belátható időn belül elérhető a 100 milliárd forintos éves ágazati eredmény.  
     

Gráf József úgy vélte: az idő a magyar agrárszakértőket igazolta, akik az unió "szinten tartó" agrárpolitikájával szemben a fejlesztést javasolták. Így Magyarországon az elkövetkező 10 évben várhatóan mintegy 30 százalékkal nő majd a mezőgazdaság teljesítménye a jelenlegihez viszonyítva.  
    

Ezt a fejlődést alapozhatja meg az idén az unió illetékesei által is elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). A program keretében a folyó uniós költségvetési időszak végéig mintegy 1.300 milliárd forint fejlesztési pénz áll az agrárium rendelkezésére. Az összeg csaknem felét – 48 százalékát – műszaki, technikai, technológiai fejlesztésre lehet fordítani. Emellett jelentős forrásokhoz jut – ez a rendelkezésre álló fejlesztési pénz 32 százalékát jelenti – az agrár-környezetgazdálkodás is. A vidéki életminőség javítására – mindenekelőtt munkahelyteremtésre – a rendelkezésre álló fejlesztési források 17 százalékát lehet fordítani. A fennmaradó hányad a programok végrehajtásához biztosított technikai segítségnyújtást finanszírozza. 
    

A miniszter szerint ebben az évben a magyar agrárdiplomácia is jelentős sikereket ért el. Példaként említette, hogy az Európai Bíróság Magyarországnak adott igazat az unió Bizottságával szemben annak a keresetnek a tárgyalása során, amelyben a magyar fél megtámadta az unió gabonaintervenciós rendszerének egyoldalú megváltoztatására tett kezdeményezést. Emellett Magyarországra költözött, illetve költözik folyamatosan az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete, a FAO regionális és egyik logisztikai központja. Ez nemcsak agrárdiplomáciai siker – mondta Gráf József -, hanem csaknem 200 magyar fiatalnak is nemzetközi kitekintést nyújtó munkahelyet teremt.  
    

Magyarország agrárkapcsolatai egyre intenzívebbé válnak  az unióban és az unión kívül is, megélénkültek például az agrárdiplomáciai kapcsolatok Oroszországgal, Ukrajnával és Kínával. 
    

A jövő év feladatairól az agrártárca első embere úgy vélekedett, hogy azokat elsősorban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott célok determinálják.     Folytatódik a mezőgazdaságban a korszerűsítési, fejlesztési folyamat, mindenekelőtt az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyának mielőbbi helyreállítása a cél. Emellett a kertészeti ágazat modernizálásának programja is megkezdődik. 
    

Gráf József reményét fejezte ki, hogy 2008-ban kegyesebb lesz a természet, mint az idén. Ha ez így lesz, akkor minden feltétel adott, hogy az utóbbi években megkezdődött pozitív tendenciák tovább folytatódjanak, és a fejlődési folyamat – forrásoldalról is megalapozottan – tartóssá váljon az ágazatban – mondta a miniszter.

Forrás: MTI