Kapcsolatfelvétel

Hírek

Feladatfinanszírozásra tér át az élelmiszerlánc-felügyelet

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló, jelenleg a parlament előtt lévő jogszabálytervezet célja, hogy az általuk jelentett kockázat szerint arányosabbá tegye az ágazat egyes szereplőinek hozzájárulását a felügyelet működéséhez, és az élelmiszerlánc minden egyes olyan szereplője megfizesse az átalánydíjnak tekinthető felügyeleti díjat, amelynél felügyeleti munkát kell végezni.

Létrehozva:

|


    A jogszabálytervezet szerint egyébként a személyi jövedelemadó-szabályok szerinti 8 millió forint éves jövedelem alatt kereső őstermelők, egyéni vállalkozók kivételével az élelmiszerlánc minden szereplőjének meg kell majd fizetnie az éves árbevétele egy ezrelékét kitevő felügyeleti díjat. A tárca egyébként több benyújtott módosító javaslatot is támogat a tervezet parlamenti vitája során, mint például a termelői csoportok helyzetét rendező módosítást, valamint azt is, amelynek értelmében a vállalkozások a megfizetendő jövedékiadó-terhük összegével csökkenthetnék a felügyeleti díj alapjául szolgáló nettó árbevételük összegét.

    A tárca a felügyeleti díj bevezetésével egyidejűleg átalakítja az elmúlt tizenöt évben kialakult igazgatási szolgáltatási díjak rendszerét is az arányosabb közteherviselés jegyében − mondta a Napi Gazdaságnak Bognár Lajos, a VM helyettes államtitkára. Az igazgatási szolgáltatási díjstruktúra átalakítása már csak azért is szükséges, mivel az elmúlt évtizedben megváltoztak az egyes szereplők jelentette kockázatok is. A jelenleg a díjtételek mintegy 47-50 százalékát fizető sertés- és baromfiiparban például a technológiai fejlesztések révén jelentősen mérséklődtek a kockázatok, ezzel szemben a globálissá vált kiskereskedelem jelentette élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentősen nőttek. Jelenleg a legtöbb ellenőrzést is ebben az ágazatban végzi a hatóság, miközben az nem is járul hozzá a felügyelet működéséhez. A felügyeleti díj bevezetésével ez alaposan megváltozna, de a korábbiakhoz képest emelkedne a növénytermesztés, a műtrágyaipar, a tejipar, az állatgyógyászati készítmények, illetve a növényvédő szerek gyártóinak hozzájárulása a hatóság működtetéséhez.

    A tárca becslései szerint jövőre összesen mintegy 11 milliárd forint folyhat be a felügyeleti díjból és az átalakított díjtábla tételeiből − ennyiből kell majd gazdálkodnia az élelmiszerlánc-felügyeletnek. A rendszer úgy épülne ki, hogy a felügyeleti díjról szóló jogszabály 2012 januárjától lépne hatályba, és várhatóan jövő év elején megjelenne az átalakított igazgatási szolgáltatási díjtábláról szóló rendelet is, az azonban csak júliustól lenne hatályos. A vállalkozásoknak július végéig kellene megfizetniük az első féléves nettó árbevétel után az új felügyeleti díj első részletét, ezt követően azonban a jócskán megrostált díjtábla lenne az irányadó számos költség esetében. A tervek szerint a jelenleg hatályos szabályok alapján érvényben lévő 1000 díjtételből csak 300-at tartana meg a tárca, és a megmaradó díjak összege is jelentősen mérséklődhetne több tétel esetében. A mérsékelni kívánt díjak közé sorolták például a húsvizsgálat, az élőállat-szállítás vagy az ENAR-igazolások díjait.

    A jelenlegi elképzelések szerint önbevalláson alapulna a felügyeleti díj megfizetése − mondta Bognár Lajos. A vállalkozásoknak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kellene benyújtaniuk a bevallásokat, amelyek valóságtartalmát később ellenőriznék. Egyelőre még egyeztet az MgSzH és a NAV arról, hogy melyik hatóság végzi majd az ellenőrzéseket. Ezzel azonban biztosítható lenne, hogy a kereskedelem is maradéktalanul megfizesse a rá eső díjtételeket. A VM szerint egyébként egy európai uniós rendelet is azt írja elő, hogy a  tagállamok kockázatelemzés alapján fizettessék meg az élelmiszerlánc szereplőivel az élelmiszerlánc-felügyelet működtetését.

Forrás: Napi Gazdaság

 

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírek

Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken

Április 22., a Föld napja ismét ráirányítja a figyelmet a természeti környezet, az erdõk fenntartható használatának problémájára. A Pilisi Parkerdõ tavaly vezette be az Erdõbarát Rendezvény minõsítési rendszert, hogy ezzel segítse az erdei sport- és túraprogramok szervezõit és résztvevõit a közös cél, a természeti értékek, az erdõ ökológiai egyensúlyának megóvásában. Eddig már közel száz sportszervezõ csatlakozott a minõsítési rendszerhez. A Parkerdõ célja idén tovább bõvíteni a nagy sikerrel indult kezdeményezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

2022-ben közel harmincezer fõ vett részt 217 regisztrált rendezvényen, melyek jellemzõen erdei sportesemények, teljesítménytúrák, terepfutó- és erdeikerékpár-versenyek voltak. Az erdei versenyek szervezõi által befizetett erdõfenntartási hozzájárulás több mint nyolcmillió forintot tett ki. Összehasonlításul: a Pilisi Parkerdõ évente megközelítõleg 400 millió forintot fordít saját forrásból az erdei turisztikai infrastruktúra fenntartására.

Az erdõtörvény kimondja, hogy bár az állami erdõterületek zöme szabadon látogatható, üzleti célú hasznosításukhoz az erdõkezelõ hozzájárulására van szükség. A Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység, valamint a Gödöllõi-dombság a fõváros közelsége miatt az ország leglátogatottabb erdei közé tartoznak. Ez igaz a fizetõs, nevezési díjas erdei sportrendezvényekre is: évente több száz ilyen verseny és teljesítménytúra zajlik az említett területen. A minõsítési rendszer bevezetésére azért is szükség volt, mert a Budapest környéki erdõk jóformán elérték befogadóképességük határát, és a látogatottság idõnként veszélyezteti az erdõk természetes értékeinek megóvását.

Fotó: Pilisi Parkerdõ

A Pilisi Parkerdõ célja, hogy a sikeres tavalyi év után – amikor közel száz verseny- és rendezvényszervezõ csatlakozott a kezdeményezéshez – tovább bõvüljön az Erdõbarát Rendezvény minõsítést elnyert programok és versenyek köre, és 2023-ban minél több szervezõ, illetve úgynevezett „instant túra” (rajtidõponthoz nem kötött, de nevezési díjas túralehetõség) kapcsolódjon a Erdõbarát Rendezvények minõsítési rendszerhez. Ezek az események megtalálhatók a Pilisi Parkerdõ honlapján is.

A bõvülést segíti, hogy az erdei rendezvények szervezõi is egyre nagyobb számban ismerik fel, hogy az általuk rendezett verseny, túra, egyéb fizetõs rendezvény helyszíne, az erdõ nem egyszerû adottság, amely „csak úgy ott van”, hanem komoly szakértelemmel és jelentõs ráfordítással létrehozott, fenntartott komplex életközösség. Ennek megóvása az erdõgazdálkodó, a természetvédelmi szervezetek és az erdei rendezvények szervezõinek közös felelõssége. Így az Erdõbarát Rendezvény rendszerben részt vevõ szervezõk elkötelezettek abban, hogy az általuk szervezett események az erdei életközösséget a lehetõ legkevésbé zavarják, nem terhelik az erdõt hulladékkal, a pályákat kizárólag újra felhasználható szalagokkal jelölik és az összes szükséges engedélyt beszerzik.

agrotrend.hu / Pilisi Parkerdõ Zrt.

Tovább olvasom

Hírek

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka

Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka, a gazdálkodók április 7. és május 15. között adhatják be szankciómentesen a szükséges dokumentumokat a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a kétnapos VIII. Duna-Tisza közi Agrár Expón, Kiskőrösön.

Létrehozva:

|

Szerző:

A politikus hangsúlyozta: az egységes kérelmek a továbbiakban is beadhatók, június 9-éig azonban már csak szankcióval együtt fogadja be az igényeket a MÁK.  

Czerván György a mezőgazdasági és a kertészeti munkákról elmondta: a területek többségén már javában zajlik a talaj és a magágy előkészítése.

A termelők őszi búzát mintegy 963 ezer hektáron, őszi árpát mintegy 239 ezer hektáron, őszi káposztarepcét pedig több mint 281 ezer hektáron vetettek. Az őszi gabonák állapota többségében megfelelő – mondta.

A tervek szerint a gazdák tavaszi árpát több mint 55 ezer hektáron, kukoricát mintegy 1,1 millió hektáron, míg napraforgót közel 658 ezer hektáron vetnek majd – tette hozzá.

Foto:123RF

Mint mondta: az idei évtől a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és -bak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt.

Az államtitkár hangsúlyozta, a minisztérium 1,7 milliárd forint összegű kerettel jövedelempótló támogatást hozott létre a madárinfluenza miatti károkkal leginkább érintett kacsa- és libaágazatok részére. A Magyar Államkincstár a támogatási kérelmek nyomtatványait április 15-éig küldi ki az érintetteknek.

Czerván György szólt a Nemzetgazdasági Minisztérium Azonnal cselekszünk elnevezésű programjáról is. A madárinfluenza miatt bekövetkezett foglalkoztatási nehézségek enyhítésére – elsősorban a vágó- és feldolgozó vállalkozások számára – a nemzeti költségvetésből mintegy egymilliárd forintos összeg áll rendelkezésre.

A Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb rendezvényén, a kiskőrösi agrárexpón 140 termelő mintegy 2 500 terméket állított ki.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Hírek

Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok

A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.

Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.

A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.

A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.

Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

agrotrend.hu / FM

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!