Az első osztályú tavaszi búza ára 25 százalékot ugrott hétfőn, miután a gabona ötödik legnagyobb exportőre, Kazahsztán a belső infláció leszorítása érdekében kiviteli vámtarifa bevezetését helyezte kilátásba – írja a Financial Times. Hasonló intézkedéseket már Argentína és Oroszország is foganatosított, az egyre növekvő kereslet ellenére tovább fokozva a már amúgy is eléggé feszített kínálati ínséget. A legnagyobb termelőket ugyanis zord időjárás sújtotta, megtizedelve a termést Ausztráliában, Kanadában és az Európai Unió területén. Ennek következtében az Egyesült Államok kivitele januárban a tavalyihoz képest 56 százalékot emelkedett, 60 éves mélypontra apasztva raktárkészleteit. A főként kenyérsütéshez használt, magas protein- és gluténtartalmú tavaszi búza ára január óta megduplázódott, míg a múlt év egészét tekintve megnégyszereződött, jelentősen hozzájárulva a globális élelmiszer-inflációhoz. (Magyarországon az éghajlati viszonyok miatt a nagyobb terméshozamot biztosító őszi búzát termesztik.)

A gabonák és egyéb haszonnövények (a határidős kukorica jegyzése az idén eddig 18 százalékot emelkedett, míg a szója tavaly 87 százalékot drágult a Bloomberg adatai alapján) stabil áremelkedésében az is közrejátszik, hogy egyre nagyobb mennyiségű spekulatív és intézményi befektetői tőke érkezik az agrárpiacokra, nem utolsósorban a megroggyant pénzpiaci eszközökből való tőkekimenekítés eredményeként, nem kis fejtörést és bosszúságot okozva a termények árérzékeny ipari feldolgozóinak. A búzadrágulás nyomán a BBC egy további gondra is felhívja a figyelmet, mégpedig az árak elszabadulásának humanitárius vonzatára: az ENSZ égisze alatt működő World Food Programme arra figyelmeztetett, hogy a magas gabona- és olajárak miatt kiegészítő hozzájárulások nélkül vagy csökkenteniük kell a segélyezettek fejadagját, vagy kevesebb rászorulónak tudják csak eljuttatni szállítmányaikat.

Forrás: Napi Gazdaság