Ennek ellenére az elmúlt években a tűzifa kiszorult a piacról, mivel ezt az energiaforrást szinte mindenütt felváltotta a vezetékes gáz – emlékeztet Jung László.

 Az Egerdő Erdészeti Zrt. általános és termelési vezérigazgató-helyettese az Olasz Külkereskedelmi Intézet megújuló energiaforrásokról szervezett konferenciáján elmondta, hogy az egy lakásra jutó gázfogyasztás Magyarországon európai viszonylatban a második legmagasabb, és ennek nemcsak környezeti, de a lakosságra vetített anyagi terhelése is egyre jobban érezhető.

A gázvezeték-terjeszkedések eredményeképpen 2,8 millió köbméter eladhatatlan tűzifa került a hazai piacra, amit később Nyugat-Európában értékesítettek. Magyarország területének jelenleg 25 százalékát erdő borítja, s az évente kitermelt famennyiség felét tűzifaként hasznosítják. Jung László szerint az európai országok jelenlegi, külső forrásoktól való függőségét jelentősen csökkenthetné a biomasszából, így a tűzifából nyert energia.

Komoly kutatások folynak arról, hogy a hazai faültetvényeken 2-3 évenként termelhető, energetikai célra felhasználható fajokat hozzanak létre, hiszen az országban hozzávetőleg egymillió hektár élelmiszer-termelésbe nem vonható szabad terület áll rendelkezésre.
A szabad területek mellett jelentős kapacitást jelentenek az élelmiszer-túltermelés következtében a termelésből kivont szántóterületek is.

Ezek aránya a fejlett ipari országokban eléri a 20 százalékot, s ezek a földterületek igen jól hasznosíthatók energiaerdők telepítésére vagy energianövények termesztésére, és az adott térség munkanélküliségből adódó problémáit is enyhítik.

Az erdők telepítésével egy megújuló energiaforrás kiaknázására nyílik lehetőség, s az energiahordozókra kiadott pénz a térségben marad, annak további fejlődését szolgálja.

Hazánkban a megújuló növényi biomassza mennyisége körülbelül 55-58 millió tonna. Energetikai célra megfelelő körülmények között 6-8 millió tonna szerves anyag lenne hasznosítható.

Forrás: Világgazdaság