A várakozások szerint nem sok cég, illetve vállalkozó kockáztatja majd meg azt, hogy a törvényben előírt minimumjövedelem utáni adót megspórolja. Ilyenkor ugyanis a hatóság nagyobb valószínűséggel néz majd szét könyvelésében, mintha befizetné a korábban "elvártként" aposztrofált jövedelemadót. A tavaly nyáron az Alkotmánybíróság által visszadobott elvárt adó helyére 2007. július 1-jei hatállyal lépett az úgynevezett minimumjövedelem: ez a korrigált összes bevétel két százaléka – ennek 16 vagy 10 százalékát kell adóként megfizetni. A vállalkozások dönthetnek: befizetnek legalább ennyi adót – akkor is, ha esetleg veszteségesek voltak, vagy ennél szerényebb nyereségre tettek szert -, illetve számos olyan adatukról nyilatkoznak az APEH-nek, amiről az adóbevallásban egyébként nem kellene. Utóbbi lehetőség egyrészt macerás, pluszmunkát jelent a könyvelőknek, másrészt az APEH a nyilatkozat alapján eldönti, kockázatos-e a cég, a vállalkozás vagy nem. Vagyis indít-e nála vizsgálatot, vagy nem.

Decemberben kötelező volt a feltölteni a várható jövedelemadó-kötelezettség 90 százalékáig a befizetett adót a cégeknek. A számok alapján most azt reméli az APEH, hogy a vállalkozók zöme megfizeti a minimumjövedelem utáni adót, és nem vállalja a pluszadminisztrációt és az ellenőrzés nagyobb kockázatát – derült ki tegnap a hatóság sajtótájékoztatóján.

Azoknak, akik úgy döntenek, nem fizetik meg a terhet, mert valóban veszteségesek, ki kell tölteni a – korábban a szakmai szervezetekkel is egyeztetett – nyilatkozatot. Ez alapján az APEH a bevallás beadásától számított 30 napon belül eldönti: indít-e a cégnél vizsgálatot, vagy nem, és erről értesíti a vállalkozást is. Az ellenőrzést a hatóság egy éven belül indíthatja meg, ezalatt a cégnek lehetősége van arra, hogy önellenőrzéssel mégis megfizesse a minimumadót (és az ilyenkor felszámított mulasztási bírságot). Ha ezzel még mindig nem él, a hatóság berendeli a képviselőjét, vagy helyszíni vizsgálatot indít. Utóbbi esetben – ha szükséges -, becsléssel állapíthatják meg a vállalkozás bevételét, költségeit és nyereségét, amely alapján meg kell fizetnie az adót és a büntetőtételeket.

Ezt a procedúrát Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint is valószínűleg csak azok a veszteséges cégek vállalják majd, akiknél nagyjából minden rendben van. Mint mondta, számos nagy cég lesz közöttük.

Annak ellenére, hogy inkább a minimumjövedelem utáni adó megfizetését valószínűsíti a hatóság, a kormány döntésének megfelelően zajlik az 1700 új APEH-dolgozó felvétele, jórészt épp ennek az adókötelezettségnek az ellenőrzésére. Mint mondták, 1400 embert most vesznek fel, és március végére tervezik kitölteni a teljes létszámkeretet.

Erre szükség is lesz, mivel mostantól az egészségbiztosítási jogosultság tisztázása is a hivatal feladata. Egy évvel ezelőtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) OEP mintegy egymillió embernél állapította meg, hogy nem tudni, minek alapján jár neki a térítésmentes egészségügyi ellátás. Magyarán, az OEP-nyilvántartás szerint sem ő, sem a költségvetés nem fizeti utána a járulékot. Egy év alatt az érintettek valamivel több mint felének a helyzetét sikerült tisztázni – sok esetben csak adminisztrációs hibáról volt szó. Most azok neve kerülhet az APEH-hez, akik az OEP többszöri megkeresésére sem tettek semmit jogosultságuk tisztázása érdekében, illetve azoké, akiknél az orvosnál derül ki, hogy nincs rendben a jogosultság, és az OEP értesítésére nem intézkednek a helyzet tisztázásáról. Az ilyen esetekben először megnézik, mi szerepel az illetőről az APEH nyilvántartásában. Itt még kiderülhet, hogy valójában minden rendben, adminisztrációs hiba történt. Ha nem, akkor behívják az illetőt adategyeztetésre.

A nagyobb szigort az idén a nem egészen tiszta adózási múlttal rendelkező, új cégalapítók is megérezhetik. Az újonnan létrejövő vállalkozások ötödét ugyanis meg kell vizsgálnia az APEH-nek. Azokat veszik majd elő például, ahol a társaság tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője köztartozással megszűnt vállalkozás, jelentős összegű adóhiányt halmozott fel korábban, érintett adószám felfüggesztésében vagy korábbi tevékenységének felfüggesztésében. Ha a hatóság azt találja, a vállalkozás eleve fiktív telephellyel, személyekkel indul, felfüggesztik adószámát. Ilyen vizsgálatot a tavalyi cégalapítási adatok alapján több mint hétezer esetben kellett volna végezni. A szakemberek szerint azonban ez nem sok mindenre elég: mint mondják, aki csalni akar, azt ez az intézkedés önmagában véve nem fogja vissza, hiszen a cégalapításba csupán névlegesen is be lehet vonni személyeket, ahogy ez ma is gyakorta megtörténik.

Az elvárt adót, illetve a jövedelemminimumot elsősorban azért vezette be a pénzügyi kormányzat, mert a cégek és a vállalkozások közel 40-50 százaléka évről évre veszteséget mutatott ki,
vagyis úgy volt képes fenntartani magát évekig, hogy közben papíron nem nyert egy forintot sem az üzleten – számos esetben vélelmezhetően jövedelemeltitkolással. Ugyanezen okból a Gazdasági Versenyképességi Tanács visszahozná a minimumadó ötletét: olyan, minden vállalkozás számára kötelező adót javasolnak, amely összege levonható lenne a nyereségadóból.

Forrás: Népszbadság