A szobanövények a levél hullásával hozzák a leggyakrabban a frászt gazdáikra. Évszakváltáskor (egy-egy fagyosabb téli periódus is ilyennek számít) elkerülhetetlen, hogy a növény hosszabb-rövidebb idő alatt felkopaszodik, és nemcsak csúnya lesz, de esetleg el is pusztul. Csupán általánosságban mondható el, hogy a legtöbb növénynek télen a 15-22 fokos, egyenletes hőmérséklet lenne megfelelő. Ilyen hőmérsékleten a legtöbb növény jól érzi magát, képes megélni, de hőigényük pontos eltalálása ennél sokkal bonyolultabb. A legtöbb növény kedveli, ha a fénymentes időszakban kissé lehűl a környezete – mint például a melegkedvelő orchideák.

Ahány faj, fajta annyiféle hőigényt kell kielégíteni. Az ablak, a teraszajtó közelében vagy a télikertben érdemes tízcentinként ellenőrizni a hőmérséklet változását. Mert ahogy a fény mennyisége csökken, úgy változik a hőmérséklet is. A hőmérőzés meglepő tanulságokkal szolgál: kiderülhet, hogy a helyi mikroklíma centiméterenként változó hőfokot produkál. Hasonló tapasztalható, ha a légmozgást ellenőrzik. A zárt lakásban is áramlik a levegő. Nem is beszélve a szellőztetés okozta szobai hőmérséklet-különbségekről.

Ha másként nem oldható meg, a szellőztetés idejére a légáramot célszerű valamilyen paravánnal elterelni. (Ez lehet széttekert karton- vagy csomagolópapír is, amelyet használaton kívül egy szekrény mögé, vagy heverő alá lehet dugni.) Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ablakok és ajtók vonalában ablak- vagy ajtónyitáskor huzat keletkezhet. A rosszul szigetelt nyílászáró állandóan húz.

Azzal, hogy a fényfürdő reményében télen az ablakok közelébe zsúfolják a növényeket, árthatnak is nekik, ugyanis az erősen lehűlő és hideget sugárzó üvegfelület közelébe kerülő leveleken barnuló foltok is kialakulhatnak. Vannak olyan, aránylag gyorsan "mozgó" növények – mint a filodendronok -, amelyek, ha tehetik, levélnyeleikkel addig nyújtóznak, míg a belső ablakhoz hozzápréselhetik a levelüket. Ilyenkor a levélen lecsapódó párától, víztől rohadni kezdenek.

Rossz az is, ha a kívülről hideg, belülről pedig meleg levegő áramlik a növényekre, ez főleg az ablak alatt radiátoros lakásokban jellemző. Ilyenkor nemcsak a föld feletti részek kerülnek veszélybe, hanem a gyökerek is. Sok növény azt még túléli, hogy lombozatát kétféle – hideg-meleg – hőmérséklet éri, de az már nekik is sok, ha az edény egyik oldalát a fűtőtest melengeti, míg a másik oldalt a fagyos ablaktáblák határolják. Nemcsak a huzat okozta megfázás válthat ki levélhullást, hanem a radiátoros fűtés is. A szárazságban a gyökérzet képtelen ellensúlyozni a levelek párologtatását.

A padlófűtés is megizzasztja a növényeket. Ha az alulról jövő meleg levegőt a növényünk a gyakoribb öntözés, párásítás ellenére sem bírja, akkor keressünk neki egy nem padlófűtéses helyet a lakásban, vagy legalább tegyük egy asztalra, magasabbra.

A növény többségének a folyamatos és egyenletes légcsere lenne a legjobb, de ez a magyar telek idején megvalósíthatatlan. Ha van rá lehetőség, érdemes a cserepes növényeket a szellőztetés idejére a hideg, friss levegő útjából elrakni, sarokba helyezni. A mozdíthatatlan óriások szobáját másik helyiségen át kellene szellőztetni. A "légköri aszály" ellen ajánlatos naponta többször is permetezve párásítani a levélzetet, vagy esténként a kádban füröszteni a növényt.

Mivel a növények helyhez kötöttek, általában rosszul tűrik, ha forgatják, arrébb rakják őket. Az érzékenyebbek megsárgulhatnak, hullatják levelüket. Ha feltétlenül szükséges, érdemes az eredeti helyen, lassú – napokig tartó – mozgatással, forgatással hozzászoktatni az új hely fény- és hőmérsékleti viszonyaihoz. Akinek sok növénye van, s rendszeresen mozgatja őket, ajánlatos valamilyen módon megjelölni az eredeti helyzetet, s ehhez képest forgatni a cserepet.

A jövő héten az öntözési trükkökről írunk.

Világos helyre

A krotonok kecses növények, különleges színezetű és formájú leveleikkel állandó díszei a lakásnak. Aki azonban kroton tartására vállalkozik, készüljön fel minden elképzelhető rosszra, ami egy növénnyel megtörténhet. Már annak is figyelmeztetőnek kell lennie, hogy a krotont csodafának is szokták mondani. A növény körüli hőmérsékletnek állandóan 16 Celsius-fok felettinek kell lennie. A levegő legyen párás és huzatmentes. A kroton földje legyen mindig langyos víztől nedves. Csak akkor szépek, színesek a levelei, ha napos helyen van a cserép. Ezért, ha lehet, fényre kell állítani, s naponta többször párásítani. Ha nem nehéz a cserép, érdemes időnként a kádba állítani, s langyos vízzel lezuhanyozni. Levelét akkor hullatja leginkább, ha rossz a helye, rendszertelenül öntözik, huzatban áll. De még ilyenkor is különleges a felkopaszodott bóbitás növény.

Téli határidőnapló

A növénytelelőben is rendszeresen kell gondoskodni a levegő cseréjéről. Érdemes arra ügyelni, hogy a talajszintnél mélyebben fekvő helyekre, pincékbe, ház alatti garázsokba a fagyos levegő szinte beömlik, ezért kereszthuzattal gyors légcserét kell biztosítani a növényeknek. Fagymentes időben a szárazon álló árvácskákat, fiatal örökzöldeket, ősszel ültetett cserjéket, fákat öntözni kell.

Forrás: Népszabadság