Ez a mostoha időjárási körülményeknek is köszönhető, az Egyesült Államokban ugyanis kiderült, hogy az intenzív esőzések miatt az idén a vártnál kevesebb gabonát sikerült vetni. Ez év április 20-ig a rizsnek csupán a 26 százalékát ültették el, holott ilyenkor már a gabona 43 százaléka a földben szokott lenni.

Csakhogy Thaiföld és Vietnam után az USA a világ harmadik legnagyobb rizsexportőre, azé a terményé, amely a fél glóbusz legfőbb táplálékának számít, ennek pedig komoly következményei lettek. „A késlekedés világszerte élelmiszerhiányhoz vezetett” – mondta a Bloomberg hírügynökségnek Sigemoto Takaki, a tokiói Okachi & Co. brókercég elemzője. A rizstermés csökkenésének a veszélye miatt több országban jelentős gazdaságpolitikai intézkedéseket kellett hozni. Vietnam, Kína, Egyiptom és India mérsékelni kezdte rizsexportját, hogy biztosítsa a helyi lakosság élelmiszer-ellátását és letörje az emelkedő árakat, amelyek Haitiban és Egyiptomban már így is zavargásokhoz vezettek. Az élelmiszerválságnak végül néhány hét alatt még azt is sikerült elérnie, amiért a dohai kerekasztal-tárgyalásokon hoszszú éveken át hiába fáradoztak a politikusok: a fejlődő országok többsége eltörölte vagy csökkentette importvámjait.

Bár a rizstermés sorsa még kérdéses, a kukoricával és a búzával kapcsolatban már bizakodóbbak a farmerek. Az Egyesült Államok kukoricaövezetében kedvezőbbre fordult az időjárás, az utóbbi napokban kevesebb eső esett, és talán a vetés is felgyorsulhat. Ennek megfelelően a termények ára is csökken. A kukorica április 17-én még rekordáron, vékánként 6,23 dolláron forgott, ez egy év alatt 60 százalékos drágulást jelentett. A júliusi határidős tengeri azonban tegnap már vékánként csak 5,925-en zárt Szingapúrban, ez 0,2 százalékos esést jelent hétfő óta. Napközben egyébként a termény ára 5,9075–5,9925 dollár között ingadozott.

A búza ára is mérséklődött az elmúlt napokban. A magyarok kedvenc kenyérgabonája júliusi szállításra tegnap már csak 8,75 dollárba került vékánként Szingapúrban, 2,9 százalékkal kevesebbe, mint hétfőn. A gabona februári 13,495 dolláros rekordára óta 37 százalékkal lett olcsóbb, igaz, még így is 72 százalékkal kerül többe, mint tavaly ilyenkor. A csökkenés egyik oka, hogy a tavasszal vető kanadai farmerek a rekordárakat látva úgy döntöttek, az idén a tervezettnél 16 százalékkal több búzát vetnek. A világ második legnagyobb búzaexportőrének számító észak-amerikai országban 25,1 millió hektárt vetnek be a tavalyi 21,6 millió után.

A szójabab ára is csillapodni látszik. A júliusi szállítású termény vékánkénti ellenértéke 0,6 százalékkal, 13,3825 dollárra korrigált tegnap a hétfői 3,4 százalékos esés után. A mostani ár 16 százalékkal alacsonyabb a március eleji rekordnál, amikor 15,8625 dollárt is elkértek a hüvelyes növény vékájáért.

Az élelmiszerárak emelkedése egyébként nem csak a fejlődő országokban okoz problémát: az amerikaiak sem örülnek, hogy szaporodnak a napi kiadások. A tengerentúli politikusok és mezőgazdasági szakemberek ezért folyamatosan támadják a spekulánsokat, mondván: az ő lelkükön szárad, hogy így elszálltak az élelmiszerárak. Az amerikai hatóságok azonban nem értenek egyet ezzel, és a héten tervezik bejelenteni, hogy az élelemiszerárak emelkedéséért nem a hedge fundok és a tőzsdei spekulánsok a felelősek – írja a Financial Timesra hivatkozva a Bloomberg.

Az amerikai árutőzsdei szövetség egyébként azt tervezi, hogy összeül a farmerekkel és a kereskedőkkel, hogy az élelmiszerárakról tárgyaljon. „Nem sokat várunk ettől a megbeszéléstől” – mondja Sugata Suji, a tokiói Mitsubishi brókercég kutatási igazgatója, hozzátéve: ez a tárgyalás is nyilván hasznot hoz majd néhány befektetőnek.

Hogy mire jutnak, még nem tudni: egy biztos, ezen termények iránt folyamatosan bővül az igény. A dél-koreai kormány épp most vásárolt 150 ezer tonnányi genetikailag nem módosított szójababot egy tenderen, mivel másképp képtelen elegendő terményhez jutni. Egyiptom tegnap vett 80 ezer tonna búzát egy tenderen, Japán holnap szeretne 88 ezer tonna gabonát vásárolni, ebből 21 ezer tonnányit az Egyesült Államoktól, Jordánia legnagyobb állami gabonavásárlója pedig május 7-én szállíttatna le 100 ezer tonna búzát.

Milliárdok az új élelmiszeralapokban
Az emelkedő élelmiszerárak már a magyarországi befektetők érdeklődését is felkeltették. A K&H Alapkezelő már több élelmiszerekbe fektető tőke- és hozamvédett alapot indított. A legutóbbi ilyen alapok jegyzése tegnap zárult le.

A K&H fix plusz élelmiszer 2 származtatott alapnál több mint 2 milliárd forintnyi befektetési jegyet jegyeztek le a befektetők, a K&H tőkevédett élelmiszer származtatott alapba 1,4 milliárd forintnyi tőke áramlott.

Forrás: Világgazdaság