A hazai vállalatok – leginkább a mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó cégek – legnagyobb gondja, hogy költségeik már európai színvonalúak, de azt csak részben tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban. Tavaly az agrártermékek több mint 30 százalékkal drágultak, miközben az ipari átadási árak ennél jóval kisebb mértékben, 8,4 százalékkal emelkedtek. Így a fogyasztói árak 11,5 százalékos múlt évi növekedése részben a kereskedelmi haszonrés bővüléséből származott.

Az Éfosz szerint az élelmiszerár-emelkedést leginkább a húsipari termékek gerjeszthetik, mivel ezeknél tavaly óta alig sikerült valamit érvényesíteni a takarmány- és élőállatár-drágulásból. Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a húsipar „halálát” jelentheti, ha rövid időn belül nem sikerül továbbhárítani a mintegy 20 százalékos sertésár-növekedést. A hazai alapanyaghiány miatt a cégek egyre több importra kényszerülnek, miközben belpiacuk is szűkül. A Picknek ugyanakkor az export növelése révén tavaly sikerült nyereséggel zárnia az évet – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

A baromfiipari vállalkozásoknál egyértelműen veszteséget okoz a mai piaci helyzet – közölte Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. Hozzátette: a cégek a csirketermékeknél május elején 5 százalék körüli áremelést értek el, a pulykaáruk pedig várhatóan a hónap végén drágulnak hasonló mértékben. A „nullszaldós” feldolgozáshoz ugyanakkor további 5-6 százalékos drágulásra lenne szükség, és ez a nyár közepére várható. Szakértők szerint a hazai piacon további teret hódíthat az import, mivel – a gazdaságtalanná vált termelés miatt – jelentős állománycsökkenés következhet be.

A gabonafélék – a tavalyi árrobbanásuk után – az idén fékezhetik a drágulást, mivel az össztermés – az agrártárca előrejelzései szerint is – kétszer nagyobb, 15-16 millió tonna lehet. E prognózis ugyanakkor – állítja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára – szakmailag nem teljesen megalapozott, mivel a takarmánykukorica esetében a nyári időjárás lesz a perdöntő. A kalászosoknál azonban már most valószínűsíthető a jó termés, így 40-45 ezer forint körüli tonnánkénti árakra lehet számítani, szemben a 60 ezret is meghaladó tavalyi árszinttel.

A visszarendeződés csökkentheti a nyomást a malomiparon, amely a mára kialakult, 82–88 forintos kilónkénti átadási zsákosliszt-árak stabilizálódásával számol. Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint az év végéig nem várható jelentős áremelés. A sütőipar elsősorban a lisztköltségtől teszi függővé további lépéseit, de az már most biztosra vehető, hogy a kenyérárak az aratás után sem csökkennek – mondta Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. Az iparágnak nem kedvez az alapanyag-drágulási hullám, mivel „présbe kerül” az élelmiszer-kereskedők ellenállása miatt. Ezért az ágazatban – főként a kisebb pékségeknél – újabb üzembezárások jöhetnek.

Forrás: Világgazdaság