Több lehet a foglalkoztatott 2015-ig 200 ezerrel a 2005-ös létszámhoz képest Magyarországon – állapítja meg az Európai Unió segítségével indított több éves kutatási program egyik, a GKI Zrt.-ben készített tanulmánya. Az összefoglaló tanulmány szerint ebből a 200 ezres létszámnövekedésből a nagyobb, 125 ezres rész a 2011-2015 közötti időszakra esik.

A kutatók szerint a 2005-2010 közötti években 1,8 százalékot érhet el a foglalkoztatotti létszám gyarapodása, ez éves átlagban 0,4 százalékot jelent, 2011-2015 között viszont már 3,2 százalékot javulhat a foglalkoztatotti létszám, éves átlagban 0,6 százalékot.

Az ágazati összefüggésekről az összefoglaló megállapítja, hogy az időszak egészében a gazdasági és szabadidős szolgáltatások, valamint az építőipari területek növelhetik leginkább létszámukat. A legfontosabb foglalkoztató az időszak elején és végén egyaránt a kereskedelem, a javító szolgáltatás, a vendéglátás illetve a szálláshely szolgáltatás lesz. A közigazgatás, társadalombiztosítás viszont a második helyről a harmadikra kerül, a gazdasági szolgáltatás viszont a harmadik helyről a második helyre lép elő.

Az időszak egészében leginkább a közigazgatás, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság építi le létszámát. A feldolgozóipar ágazatai közül az iroda- és számítógép, villamosgép-gyártás, műszeripar, híradástechnikai ipar kivételével csökken majd a létszám konjunkturális okokból és a technikai-műszaki fejlődés révén.

Egy másik, az Ecostatnál készített kutatási összefoglaló szerint a megkérdezett cégek közül szinte valamennyi nyilatkozott a hosszabb távú foglalkoztatási prognózisáról. A megkérdezett vállalkozások nyolc százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudja, miként változik dolgozóinak létszáma 2015-ig. A válaszolók huszonöt százaléka nem számít változásra, körülbelül a jelenlegi létszámmal kíván tevékenykedni.

A megkérdezettek harminchárom százaléka létszámot növel. Ugyancsak a cégek egyharmadának az a véleménye, hogy ilyen időtávban leépítésre kényszerül. Huszonkilenc százalék csak kis mértékű leépítésre, két és fél százalék viszont nagyobbra. A megkérdezettek két és fél százaléka cége csődhelyzetét sem tartotta lehetetlennek.

Hatvanezer külföldi dolgozik Magyarországon

A múlt évben 37590 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek Magyarországon, ez körülbelül tizenötezerrel kevesebb, mint a 2006-ban, amikor 52500 volt – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat jelentéséből. Az év végén 39800 munkavállalási engedély volt érvényben, illetve 19600 olyan munkavállalót regisztráltak, akiknek nincs szükségük munkavállalási engedélyre, mert olyan európai uniós tagállamból érkeztek, amely állampolgárai szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon. Közülük több mint tizennyolcezren szlovák állampolgárok.

Magyarországon hagyományosan a környező országokból a magyar nemzetiségűek érdeklődnek leginkább a munkavállalási lehetőség iránt, bár az utóbbi években csökkent az érdeklődés. A román állampolgárok 2007-ben például tizennégyezerrel kevesebb munkavállalási engedélyt váltottak ki, mint 2006-ban, igaz ha a zöld kártyához jutó román állampolgárokat leszámítjuk ebből, akkor a csökkenés 9600 körüli. A szlovák állampolgárok érdeklődése is csökkent, körülbelül 5300-zal kevesebben kérték regisztrációjukat.

Forrás: Reggel