A Magyar Borok Háza 1996-ban alakult meg, a magyar borászat jeles szervezeteinek (Magyar Bor Akadémia, Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány, Magyar Borok Háza Alapítvány, Magyar Kultúra Alapítvány) közös elhatározásából. Azóta az alapítványok helyét a magántőke vette át, ma így próbálják biztosítani a folyamatos fejlesztésekhez és beruházásokhoz szükséges forrásokat. Nyikos Istvánt, a Magyar Borok Háza ügyvezető igazgatóját, a Magyar Bor Akadémia tagját kérdeztük:                                                                                                        

– Hol van ma a helye a magyar bornak a hazai és nemzetközi piacon?
– A rendszerváltásig a nagy nemzetközi kiadványok is éppen csak foglalkoztak a magyar borokkal. A "futottak még" kategóriába tartoztunk. Pedig az első világháborúig nagyhatalomnak számítottunk. A kilencvenes évek óta érezhető pozitív változás, ám ismertségünk arányban áll az ország nagyságával. Szerény mennyiséget termelünk, s akik a divatot diktálják, lényegesen nagyobb területen termesztik a szőlőt – kaptuk a választ.

Az import borok térhódítása a magyarországi üzletekben kivédhetetlen, mint az ügyvezető megjegyezte: a piac logikája működik. Ezek a borok nagyon olcsón beszerezhetőek, a kereskedőt pedig elsősorban az érdekli, mit, milyen tételben tud eladni. Az is tény, hogy a hazai fogyasztók között az olcsó borokra van a legnagyobb igény. Ez azt jelzi, hogy a borkultúra terén is akad még fejleszteni való, de ezt magyarázza az is, hogy a magyar borok magas önköltséggel készülnek, az adott vásárlói rétegnél pedig nem tudnák kielégíteni az igényeket. A hazai borok magas előállítási költségét Nyikos István elsősorban az elaprózott birtokszerkezettel indokolta. A hatalmas – tengeren túli birtokokat – sokkal gazdaságosabban lehet működtetni. Elindult azonban már Magyarországon is a birtokkoncentráció, amelynek köszönhetően tíz-tizenöt év múlva kialakulhat a szőlőbirtokok gazdaságos mérete, ahol már lehet önköltséget csökkenteni. 

– Az ágazatban működik egy hangzatos nevű szervezet: a Magyar Bor Akadémia. Kik a tagjai?
– A Magyar Bor Akadémia a magyar borászok presztizs szervezete, 1992-ben alakult. Olyan emberek a tagjai, akik tettek és tesznek valamit a magyar borokért, a maguk szakmai területén. Művészeket, gazdasági szakembereket ugyanúgy találni sorainkban, mint szőlészeket, borászokat.

– Ha nem is termel mindenki bort, otthonában szívesen tart néhány palackkal, amivel baráti társaságban esetleg el is dicsekedhet. Milyen alapvető ismereteket kell tudnunk a borok tárolásáról, egyáltalán a borfogyasztásról?
– Ennek pontos kifejtése komoly tanulmányt érdemelne. Legfontosabb, hogy ismerjük, melyik az a borfajta, amely hosszabb ideig – akár évekig is – eláll, és melyik, amelyet csak pár hónapig érdemes tárolni. Illik tisztában lenni a tárolás szabályaival. A bor nem szereti az erős fényt, a gyakori mozgatást. A palackot fektetve érdemes elhelyezni. Ha bort kóstolunk, mindig a könnyebbtől haladjunk a nehezebb felé, száraztól az édes felé. Fehér borral kezdjünk, vörössel fejezzük be. Lényeges dolog, hogy a bor mindig alkalomhoz illő legyen. Kedvesünkkel valószínűleg más bort iszunk, mint például egy üzleti tárgyaláson.

Az alkalmanként elfogyasztható mennyiségről pedig csak annyit: a mértéktartás – vagy annak figyelmen kívül hagyása – éppúgy minősíti a borfogyasztót, mint az előbbi szabályok megtartása vagy megsértése.

Forrás: MTI