Az Erdővédelmi Prognózist az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztálya adja ki, a komplex Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálati Rendszer (az Erdővédelmi Jelzőlapok, az Erdészeti Fénycsapda Hálózat adatai, az Erdővédelmi Osztály kutatóinak megfigyelései, kutatási eredményei, az Országos Meteorológiai Szolgálat havi jelentései) adataira támaszkodva. A könyv a biotikus károkon belül részletesen tárgyalja a rovarok, egyéb károsítók, vad, gomba kórokozók, növényi károsítók okozta károsításokat, valamint a fapusztulásokat. Az abiotikus károk fejezet részletezi többek között az aszályt, a hótöréseket, fagykárokat, széltöréseket, stb.

A 2007. évi erdőgazdasági károk az előző évhez viszonyítva kb. 20 százalékkal csökkentek, összesen 139.450 hektár biotikus és abiotikus kártételt jelentettek a gazdálkodók, melynek 57 százaléka biotikus (79.344 hektár) és 43 százaléka abiotikus (60.106 hektár) volt.

A kárjelentések kezdete – a 60-as évek eleje – óta még sohasem volt ilyen nagy az abiotikus erdőkárok nagysága. 2007-ben a tavaszi fagykár mellett a nyári aszálykár is igen nagy területet sújtott.

2007-ben összesen 21.326 hektáron alakultak ki aszálykárok, ami az előző évinek több, mint 26-szorosa, de a 6.562 hektár átlaghoz viszonyítva is több mint háromszoros érték. A károk 16 százaléka gyenge (a terület 10 százalékáig), 40 százaléka közepes (a terület 11-20 százaléka között), 44 százaléka erős (20 százalék felett) volt. Erdeink a csapadékos nyárutó és kora ősz miatt rövid távon viszonylag jól kiheverték az aszály hatását.

2007. április végén, illetve május elején országos kiterjedésű, erős fagyok voltak, melyek nem csupán a gyümölcsösöket, hanem az erdőket is nagymértékben károsították. A kései fagy hatását a korán érkező tavasz, illetve az ebből következő szokatlanul korai lombfakadás is erősítette. A kései fagy okozta károk 2007-ben 31.159 hektárt érintettek. A kárjelentések kezdete óta ez eddig a legnagyobb terület. Ez az érték több mint kétszerese a korábbi (1972-es) rekordnak, az éves átlagnak (3.691 hektár) pedig több mint nyolcszorosa. A károk 16 százaléka gyenge (a törzsek 20 százalékáig), 21 százaléka közepes (a törzsek 21-40 százaléka között), 63 százaléka erős (40 százalék felett) volt.

Ebben az esztendőben a biotikus károk kb. felére csökkentek a gyapjaslepke tömegszaporodás összeomlásának köszönhetően. A biotikus károsítások közül a rovarok okozta kár 38.217 hektáron (48 százalék), a gombák által okozott fertőzés 11.101 hektáron (14 százalék), az egyéb biotikus kár (ide soroljuk az egyéb károsítókat, a vadkárokat, a növényi károsítókat, valamint a fapusztulásokat) 30.026 hektáron (38 százalék) fordult elő.

A kiadvány korlátozott példányban az ERTI Erdővédelmi Osztályán beszerezhető, vagy letölthető a honlapról (erti.hu). Kapcsolat: Hirka Anikó – 30/246-9034; hirkaa@erti.hu

Forrás: OS/MTI