Az adatok gyűjtését és elemzését a SINAB (Sistema di Informazione Nazionale sull’Agricoltura Biologica), egy erre a célra létrehozott informatikai rendszer végzi. Az adatok szerint Olaszország megőrizte vezető pozícióját Európában, mind a bio-termelők számát, mind a bio-termelésbe bevont területek nagyságát illetően. (A világranglistán pedig Olaszország az ötödik, Ausztrália, Kína, Argentína és az Egyesült Államok után.)

A 2007. december 31-i állapotnak megfelelően Olaszországban 50.276 "bio-vállalkozó" volt, akik közül 43.159 termeléssel, 4.782 feldolgozással, kiszereléssel, 2.065 termeléssel és feldolgozással,  46 pedig kizárólagosan importtal foglalkozott. További 165 importőr vállalkozó az import mellett végzett vagy termelést, vagy feldolgozást is, 59-en pedig az ún. egyéb vállalkozók, akik elsősorban a keresekedelemben tevékenykednek.

A "bio-vállalkozók" számát tekintve a 2006. évihez képest bizonyos csökkenés (- 1,55%) volt, amit részben kompenzált a biotermelésbe bevont területek nagyságának 0,18 %-os növekedése, amely így elérte az 1.150.253 hektárt 2007-ben. E terület legnagyobb részén gabonaféléket valamint szánfóföldi zöld- és silotakarmányt termesztenek. Ezek, a bio rét-legelővel együtt a teljes ökológiailag művelt terület mintegy 70 %-át teszik ki. Sorrendben ezután következik a bio-olíva termesztés, valamint az ennél kisebb, de jelentőségében annál fontosabb bio zöldség-és gyümölcs termesztés.

Az egyes tartományok közül az ökológiailag művelt területek nagyságát illetően első helyen áll Szicília (175.295 ha), ezt követi az ugyancsak dél-olasz tartomány, Basilicata (115.144 ha) és a bolognai székhelyű Emilia-Romagna (103.784 ha).

Az öko- vagy bioélelmiszerek fogyasztását illetően is készült a közelmúltban egy felmérés Olaszországban. Az olasz mezőgazdasági minisztérium piaci elemzéseket végző háttérintézménye, az ISMEA (Istituto di Servizi per il Mercato Agricolo Alimentare, és a Magyarországon is ismert ACNielsen közös tanulmánya szerint 2007-ben folytatódott az előző év kedvező tendenciája, s tovább nőtt, a 2006 évihez képest mintegy 10,2 %-kal, a kiszerelt bioélelmiszerek fogyasztása. Bizonyos mértékben emelkedett a bio-termékeknek az összes élelmiszerfogyasztáson belüli aránya is, habár ez utóbbi még mindig nem éri el az 1 %-os szintet.

A kiszerelt bioélelmiszerek fogyasztásának 10,2 százalékos szintjén belül a legdinamikusabban a bébiételek (+36,5 %), a friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs (+25,2 %) és az alkoholmentes italok (+ 19 %) fogyasztása emelkedett. Az említett jelentős változások ellenére a bio-élelmiszerek vásárlásában továbbra is a tej- és tejtermékek (20,6 %), a friss és feldolgozott zöldség és gyümölcs (17,1 %), valamint az édesipari termékek (11,4 %) aránya a meghatározó, a három termékcsoport a teljes forgalom csaknem felét teszi ki.

 

Az ökoélelmiszerek fogyasztása az országon belül is jelentésen eltér, a gazdagabb észak-olasz tartományokban vásárolják a bio-élelmiszerek több, mint 70 %-át, míg az ország középső, és különösen a szegényebb déli tartományokban a fogyasztás lényegesen alacsonyabb, s a növekedés arányainak alakulása sem a kiegyenlítődés irányába mutatnak.

 

A forgalom bolt-típusok szerinti megoszlását illetően is tapasztalható bizonyos változás. A hard diszkont boltokat kivéve, az öko-élelmiszereknek az egyes értékesítési csatornákon keresztül bonyolított forgalma 2007-ben kisebb-nagyobb mértékű növekedést mutat az előző évihez képest. Tovább folytatódott a hipermarketek (12,7 %) növekvő térhódítása, ami egy általános tendencia. Kisebb mértékben ugyan, de nőtt a szupermarketek (5,4 %) forgalma is. Figyelemre méltó ugyanakkor az ún, "hagyományos boltok" forgalmában tapasztalt 23 %-os növekedés.

 

/ Az elemzés ugyan nem tér ki rá, de az utóbbi években gyors ütemben fejlődik a bio élelmiszereknek közvetlen értékesítésének az aránya is. Az értékesítési lánc lerövidítése, a termelő és a fogyasztó közvetlen találkozása mindkét fél részére előnyös, bizalom-erősítő és egyben jelentős megtakarítást jelent a vásárlóknak. Ennek különböző formái léteznek. Az egyik a termelői szervezetek és/vagy az önkormányzatok által szervezett ún. Farmers’Market vagy más néven közvetlen piac. Egy másik esetben magukat a termelőket keresik fel a vásárlók, összekötve a vásárlást vidéki kirándulással, falusi turizmussal. Több nagyvárosban létrejöttek továbbá (lakóhelyi vagy munkahelyi közösségekből) ún. beszerzői csoportok. Ezek összeszedik a beszerzői csoporthoz társult több (sok esetben több száz) fogyasztó rendelését, s egy megbízottjuk révén közösen intézik a bio-élelmiszerek beszerzését, közvetlenül a termelőtől. /

 

Forrás: AIOL, ISMEA, ACNielsen, SINAB

Forrás: FVM – Kálmán Zoltán