Agrárgazdaság
Bevezetik az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetése az Európai Unió közös agrárpolitikájának 2003. évi reformja alapján vált lehetővé, a rendszer lényege, hogy nem kapcsolja a mezőgazdasági támogatásokat a termeléshez – olvasható a Külügyminisztérium EUvonal honlapján.
A rendszer bevezetése előtt a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat termeléshez kötött formában fizették ki, így a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek (gabona, tej, szarvasmarha, juh, dohány) előállítása volt. A gazdasági ösztönzőt így nem a piac, hanem a kvótákba épített, a merev termelési szerkezetet megőrző támogatás jelentette.
Az egységes támogatás elsődleges célja, hogy a gazdálkodók minél biztosabb jövedelemhez jussanak. A gazdálkodók annak tudatában dönthetik el, hogy mit szeretnének termelni, hogy a nekik szánt támogatás összege független attól, hogy mit termelnek, így a kereslethez tudnak igazodni.
A gazdálkodóknak ahhoz, hogy egységes támogatásban részesülhessenek, támogatási jogosultságokra van szükségük. Ezeket a jogosultságokat a referencia-időszak során kapott támogatások alapján, vagy az egységes támogatási rendszer végrehajtásának első évében a gazdálkodó birtokában lévő, támogatásra jogosult hektárok száma alapján számítják ki.
Az SPS alkalmazásával egyszerűsödik a támogatások igénylése, nyilvántartása és kifizetése, ami már középtávon költségmegtakarítás eredményezhet a szektor számára. Az áttérés fogyasztói, társadalmi érdekeket is szolgál, hiszen a támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. A támogatás értéke fix jövedelem jellege miatt előreláthatóan beépül majd a föld árába, ezzel közelednek a hazai termőföldárak az uniós átlaghoz, ezért a 2011-ben esedékes földpiaci nyitás után a külföld számára nem lesz olyan olcsó a magyar föld.
Azáltal, hogy kiszámíthatóvá teszi a támogatások alakulását, stabilizálja annak a 200 ezer üzemnek a gazdálkodását is, amelyek a magyar mezőgazdasági termelés gerincét adják. Emellett fékezi a spekulációt és a rossz minőségű földek beáramlását a rendszerbe.
Az SPS a Magyarországon jelenleg alkalmazott éves földbérleti rendszer helyett a stabil földbérleti rendszer kialakulását ösztönzi, amely nélkülözhetetlen a komoly üzleti, fejlesztési döntések meghozatalához. Az SPS jövedelem-kiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Kiszámíthatóbb bérleti díjakat tesz lehetővé, mint a SAPS-rendszer, ezáltal akár több éven keresztül is tervezhető jövedelmet eredményez.
Az SPS bevezetése a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet ösztönzésén keresztül a hatékonyságot is ösztönzi, ezáltal az átállást későbbre halasztó új tagországokkal szemben jelentős versenyelőnyt biztosít Magyarország számára.
Az Európai Unió 17 tagállamában már évek óta alkalmazott – és bizonyítottan működő – rendszer bevezetése a szakmai szervezetek többsége szerint stabilitást és kiszámíthatóságot hozna a magyar agráriumba. Hozzájárulhatna ugyanis a nemzetgazdasági szempontból is fontos állattenyésztési és növénytermesztési ágazatok leépülésének megfékezéséhez.
Egyes magyar agrárszervezetek azonban azzal érvelnek, hogy a rendszer átalakítása több forrást nem jelent, ugyanakkor több milliárd forint többletköltséget igényel, és az átállás bizonytalanságot okoz az egész magyar mezőgazdaságban. Attól is tartanak, hogy a rendezetlen viszonyok miatt bizonytalanná válik, vagy éveket késhet az uniós pénzek kifizetése, és a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósul, kettős földár- és kettős földbérleti díj rendszer alakul ki, amivel a vidék a spekuláció terepévé válhat.
Az egységes támogatás elsődleges célja, hogy a gazdálkodók minél biztosabb jövedelemhez jussanak. A gazdálkodók annak tudatában dönthetik el, hogy mit szeretnének termelni, hogy a nekik szánt támogatás összege független attól, hogy mit termelnek, így a kereslethez tudnak igazodni.
A gazdálkodóknak ahhoz, hogy egységes támogatásban részesülhessenek, támogatási jogosultságokra van szükségük. Ezeket a jogosultságokat a referencia-időszak során kapott támogatások alapján, vagy az egységes támogatási rendszer végrehajtásának első évében a gazdálkodó birtokában lévő, támogatásra jogosult hektárok száma alapján számítják ki.
Az SPS alkalmazásával egyszerűsödik a támogatások igénylése, nyilvántartása és kifizetése, ami már középtávon költségmegtakarítás eredményezhet a szektor számára. Az áttérés fogyasztói, társadalmi érdekeket is szolgál, hiszen a támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. A támogatás értéke fix jövedelem jellege miatt előreláthatóan beépül majd a föld árába, ezzel közelednek a hazai termőföldárak az uniós átlaghoz, ezért a 2011-ben esedékes földpiaci nyitás után a külföld számára nem lesz olyan olcsó a magyar föld.
Azáltal, hogy kiszámíthatóvá teszi a támogatások alakulását, stabilizálja annak a 200 ezer üzemnek a gazdálkodását is, amelyek a magyar mezőgazdasági termelés gerincét adják. Emellett fékezi a spekulációt és a rossz minőségű földek beáramlását a rendszerbe.
Az SPS a Magyarországon jelenleg alkalmazott éves földbérleti rendszer helyett a stabil földbérleti rendszer kialakulását ösztönzi, amely nélkülözhetetlen a komoly üzleti, fejlesztési döntések meghozatalához. Az SPS jövedelem-kiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Kiszámíthatóbb bérleti díjakat tesz lehetővé, mint a SAPS-rendszer, ezáltal akár több éven keresztül is tervezhető jövedelmet eredményez.
Az SPS bevezetése a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó gazdálkodási szerkezet ösztönzésén keresztül a hatékonyságot is ösztönzi, ezáltal az átállást későbbre halasztó új tagországokkal szemben jelentős versenyelőnyt biztosít Magyarország számára.
Az Európai Unió 17 tagállamában már évek óta alkalmazott – és bizonyítottan működő – rendszer bevezetése a szakmai szervezetek többsége szerint stabilitást és kiszámíthatóságot hozna a magyar agráriumba. Hozzájárulhatna ugyanis a nemzetgazdasági szempontból is fontos állattenyésztési és növénytermesztési ágazatok leépülésének megfékezéséhez.
Egyes magyar agrárszervezetek azonban azzal érvelnek, hogy a rendszer átalakítása több forrást nem jelent, ugyanakkor több milliárd forint többletköltséget igényel, és az átállás bizonytalanságot okoz az egész magyar mezőgazdaságban. Attól is tartanak, hogy a rendezetlen viszonyok miatt bizonytalanná válik, vagy éveket késhet az uniós pénzek kifizetése, és a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósul, kettős földár- és kettős földbérleti díj rendszer alakul ki, amivel a vidék a spekuláció terepévé válhat.
Forrás: MTI
Tovább olvasom
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.
Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.
A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok