A rendszerváltást követő, különböző jogcímen végrehajtott tulajdoni átalakulás megteremtette a földmagántulajdon döntő súlyát Magyarországon: az ezredfordulóra a termőterület 88 százaléka magánkézbe került. A hazai földtulajdonlás és -használat azonban egyre élesebben különvált. A termőföld adásvételét a jogszabályok korlátozzák, ugyanis csak magánszemély vásárolhat földet, és legfeljebb 300 hektárt birtokolhat. Ezért is vált jellemzővé a haszonbérleti forma, ami által valójában 300 hektárosnál sokkal nagyobb tényleges "földbirtokok" jöttek létre. Laczka Éva, a KSH főosztályvezetője elmondta: a 2005-ös mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás alapján 7900 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet és közel 707 ezer egyéni gazdaság működött. A két évvel korábbi felmérés óta a gazdasági szervezetek száma alig változott, miközben az egyéni gazdaságok száma nyolc százalékkal csökkent. A koncentrálódási folyamat jelenleg is tart. A három éve végzett összeírás azt mutatta: a gazdasági szervezetek 22 százaléka 300 hektárnál nagyobb területet művelt – összességében a vállalkozások által használt terület több mint 88 százalékát. Az egyéni gazdák 73 százaléka továbbra is egy hektárnál kisebb területen gazdálkodott. A hasznosított terület nagysága csak nagyon kevesüknél haladta meg a 300 hektárt.

Mindezt megerősítik a támogatási adatok is. Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivője elmondta, hogy a mintegy 200 ezer, területalapú támogatásban részesülő gazdálkodó esetében az uniós csatlakozás óta is megfigyelhető a birtokkoncentráció. A kisebb birtokosok főként saját tulajdonú földet művelnek, a nagyobb területen gazdálkodók azonban már inkább bérelt földet. Erre a koncentrációra jellemző, hogy a 200 hektár feletti területet használók körében már a terület 80 százalékát bérlik. Ez a mintegy négyezer gazdálkodó kapja a területalapú támogatás felét.

Amíg a földtörvény adásvételi szabályai nem változnak, addig a jelenleginél gazdaságosabb birtokméretek kialakítását egyedül az állami földek értékesítése segítheti. A legfrissebb mérleg szerint még 2,5 millió hektár állami tulajdonban lévő külterületi termőföld van. Ebből 1,1 millió hektár az erdő, közel 900 ezer hektár szántó, a többi gyep, művelésből kivont nádas, gyümölcsös, szőlő. A szántóterületek felét hosszú távú bérleti szerződés keretében hasznosítják.

Forrás:Népszabadság