A piaci szereplők azokat a forrásokat oszthatják el, amelyek az úgynevezett forgalomba hozatali járulékból képződnek. Ez a korábbi jövedéki adót váltotta fel. A pincészeteknek a belföldi értékesítés után literenként 8 forintot kell befizetniük az agrártárca számlájára, de a pénzek odaítélésére egy bormarketing-bizottság (bb) tesz szakmai javaslatokat az agrárminiszternek. A bb-be hat tagot az ágazati szervezetek által létrehozott Magyar Bormarketing (MB) Kht., egyet az FVM delegált.

A járulékból éves szinten 1,2-1,3 milliárd forint folyhat be, amelyet 60-40 százalékban lehet bormarketingre és minőség-ellenőrzésre fordítani. (Ez utóbbi keretet az FVM-hez tartozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal használja fel.) Az előzetes számítások szerint – tudtuk meg Nemes Richárdtól, az MB ügyvezető igazgatójától – bormarketingre mintegy 700 millió forint gyűlhet össze, ebből a piaci szereplők 300 milliót már tavaly december 15-ig befizettek, a fennmaradó részt pedig a szabályozási előírások szerint augusztus 15-ig kell átutalniuk.

A marketingpénzek 50 százalékát egy regionális alap formájában a huszonkét borvidék helyben használhatja fel, míg a források másik fele – 70-30 százalékos megoszlásban – bel- és külföldi projekteket finanszíroz. A borvidékek a ma meglévő 300 millió forintos forrásból június 30-ig 133 millióra nyújthatnak be pályázatokat. A fennmaradó keretből támogatott belföldi pályázatok a regionális programok és rendezvények, illetve a piackutatás ösztönzésére irányulnak. Emellett a közeljövőben fröccskultúrakampány kezdődik, és borajánlói tanfolyam indul több száz vendéglátó-ipari dolgozó képzésére.

A külpiaci marketingtervek alapvető célja az MB által jegyzett Wines of Hungary közös márka felépítése és kommunikációja, illetve több promóciós program (bemutató) megszervezése a kiválasztott országokban – emelte ki Nemes Richárd. A kht. a külföldi elképzelések finanszírozásához – a hazai befizetések kiegészítésére – uniós pluszforrásokat is keres – tette hozzá.

Forrás: Világgazdaság