Kapcsolatfelvétel

Agrárgazdaság

Bálnaburger vagy bálnavadászburger?

Eldurvult a harc a japán bálnavadászok és a vízi emlősök lemészárlása ellen tiltakozó aktivisták között.

Létrehozva:

|

Miután tegnap egy ausztrál szövetségi bíróság törvényellenesnek ítélte az Antarktisz környéki vizeken a japán bálnavadászflotta tevékenységét, a Sea Shepherd-csoport egy brit és egy ausztrál aktivistája "átment" a Yushin Maru nevű bálnavadász hajóra, hogy a bíróság ítéletét személyesen kézbesítsék.

Az ausztrálok szerint ugyanis a japánok egy bálnarezervátumban, Ausztrália antarktiszi területein tevékenykednek (amelyet mindössze négy ország ismer el egyébként). A japánok azonban "foglyul ejtették" a két aktivistát, és addig nem is hajlandók elengedni őket, amíg a Sea Shepherd a tavaly elhunyt Steve Irwinről, a krokodilvadászról elnevezett hajója el nem távolodik a japán flottától. A japán Cetkutató Intézet terroristáknak nevezte a "betolakodókat" (akiknek a hajója már tavaly is szándékosan összeütközött a japán halászokéval), és a két ország külügyminisztériuma is beszállt az üzengetésbe. A Kevin Rudd vezette új ausztrál munkáspárti kormány elődjéhez képest egyébként sokkal keményebb hangnemet üt meg a japán bálnavadászokkal szemben. Néhány hete katonai felderítőgépet küldtek a japán flotta felkutatására, és még a hágai Nemzetközi Bíróságon is szembeszállnak a kelet-ázsiaiakkal.

Az Antarktisz környéki vizeken japán kormányengedéllyel a szigetország flottája idén 935 csukabálnát és tíz közönséges barázdásbálnát mészárolhat le "kutatási célokra", amelyek húsát a tudományos tevékenység után értékesítik. A bálnahúsfogyasztók nyersen, sütve vagy bálnaburgerként tálalva az éttermekben, szupermarketekben és japán iskolák étkezőiben jutnak hozzá a marhahúséhoz hasonló állagú és ízű eledelhez. Idén a japánok a szigorúan védett hosszúszárnyú bálnából is vételezni kívántak, de a nemzetközi tiltakozásra erről végül lemondtak.

Japán bálnahúsevő kultúra hírében áll, és a szigetország kutatói szerint az ott lakók már több ezer éve vadásznak az óriás vízi emlősre. Egyes helyeken mind a mai napig az iskolai étkezés részét képezi a bálnahús, azonban a japánok érdeklődése folyamatosan csökken iránta. Huszonkét éve nemzetközi érvényű törvény tiltja a veszélyeztetett bálnák kereskedelmi halászatát, de egy kiskapu révén tudományos célokra továbbra is lehet ölni az emlősöket.

Japán mellett egyébként Izland, Norvégia és néhány grönlandi, alaszkai és orosz népcsoport is vadászik a bálnákra. A Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (amelynek Magyarország is tagja) tavaly – a rossz nyelvek szerint a japánok szavazatvásárlásainak hatására – majdnem eltörölte a vadászati moratóriumot, amely aztán végül egy hajszálon, de elbukott.

Hogy miért fontos a japánoknak a bálnahús? A távol-keleti ország élelmiszer-önellátása csak 40%, és egyesek szerint Tokió attól fél, hogy a bálnatilalom után a népi eledel, az ugyancsak veszélyeztetett tonhal is hasonló sorsra juthat. Sokkal fontosabb ennél, hogy a bálnavadászat a nemzeti büszkeség jelképévé vált, amelynek hangsúlya a 90-es évek japán gazdasági recessziója során tovább erősödött (még akkor is, ha a japánok mindössze egy százaléka fogyaszt rendszeresen bálnahúst). A japánok szerint egyébként, ha a bálnaevést elítélik, akkor a koreaiak kutyahúsimádatát és a kínaiak majomcsemegéit is ugyanúgy pellengérre állíthatnák az aktivisták. A szigetországban azt is mondják, hogy a nyugati világ legtöbb országa valaha ugyancsak vadászott a vízi emlősre, a második világháborút követően elszegényedett Japánt pedig épp a megszálló Egyesült Államok ösztönözte, hogy vadásszon a fehérjében gazdag bálnákra.

A szigetország egyébként nem teljes mészárlást, hanem kontrollált bálnavadászatot és kvótát szeretne, mert szerintük a vízi óriásemlősök közel sincsenek annyira veszélyben, mint ahogyan azt sokan állítják.

Forrás: Népszabadság

Tovább olvasom
Hozzászólás küldése

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.
    
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
   
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
   
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

|

Szerző:

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.
    
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
   
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom

Legtöbbet megtekintett

Copyright © 2023. agrotrend.hu | Minden jog fenntartva!