Kiemelte a szélessávú internetet, amelyet "a 21. század vasútjának" nevezett, a megújuló energiát, a cellulóz alapú etanolt és a vidéki Amerika kulturális és természeti örökségének megőrzését. Az USDA hasonlóan fontos prioritása, hogy megfelelő piacrajutási feltételeket biztosítson az amerikai mezőgazdasági termékeknek a nemzetközi piacokon. Így újra meg kívánják nyitni az ázsiai piacokat a marhahús számára, folytatni akarják a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmények útján történő piacfejlesztést, valamint bíznak a Dohai forduló idei lezárásában.

A szójabab vetésterülete 71 millió acres (28,4 millió ha) körül fog alakulni, amely 7,3 millió acre-rel több a tavalyinál. A tavaly év végi és idei év eleji árverseny másik győztese a búza, melynek vetésterülete 3,6 millió acre-rel 64 millió acre-re (25,6 millió ha) nő.[2] A gyapotterületek ellenben 1 millió acre-rel csökkenni fognak. Glauber kiemelte, hogy a kedvező árak és kilátások miatt valószínűleg 2 millió acre terület jön majd vissza a termelésbe a Conservation Reserve Programból.

Jelenleg mintegy 7,3 Mrd gallonnyi (kb.276 millió hl) etanol gyártókapacitás van jelen az USA-ban, azonban Glauber szerint 2008/09 fordulójára már 12 Mrd gallon kapacitással kell számolni. Az állattartók gondjait tovább nehezítik a magas takarmányárak. A sertéstartás jövedelmezősége például az utóbbi időben csökken, ehhez képest 2008-ban a sertésállomány 4,2 %-os növekedést fog produkálni. A sertésimport jelentősen – közel 1 millió darabbal – emelkedik. Érdekesség, hogy a 2005-ös 8,9 malac/alom átlag 2008-ra már 9,3-ra emelkedik.

A teljes amerikai hústermelés 2008-ban eléri a 93 Mrd fontot (kb. 42 millió tonna), ami egy folyamatosan, bár nem meredeken növekvő tendenciát jelez 1996 óta. A marhahústermelés minimálisan, de csökkenni fog, mindezt azonban ellensúlyozza a sertéshús termelésének 5 %-os növekedése. A magas belföldi húskínálat miatt valamelyest csökken az élőállat ára, ellenben a gyenge dollár kedvez a húsexportnak. Így például rekordnagyságú sertéshús-exportot – 3,7 Mrd font, kb. 1,6 millió tonna – vetítenek előre 2008-ra. A broilercsirke exportja pedig 2 %-kal nő.

A jó amerikai teljesítmény fő okát Keenum a gyenge dollárban a világszinten magas árakban, valamint egyes versenytársaknál tapasztalható gyenge terméseredményben látja. Az USA főbb exportpiacai továbbra is Kanada, Mexikó, Japán, EU, Kína, Dél-Korea, Tajvan, Egyiptom, Indonézia és Törökország maradnak. Mivel az USA mezőgazdasági exportfüggő, Keenum a piacnyitásban látja az agrárium jövőjét: állítása szerint minden 1 Mrd $-nyi exportnövekedés 12.000 új munkahelyet teremt az USA-ban. Érdemes egy pillantást vetni az amerikai exportpiacok részarányában bekövetkezett változásokra:

Schickler szerint a szárazságtűrő és a hatékony nitrogén-felhasználó fajták kifejlesztése áttörést hozhat[5]. 1980 óta a világ kukorica termőterülete 11 %-kal, míg a termésátlag 68 %-kal nőtt, 184 millió acre (mintegy 73 millió ha) "virtuális területet" teremtve. Larry Pope, a Smithfield Foods elnök vezérigazgatója kicsit árnyalta a kukorica alapú bioetanollal kapcsolatos képet. Pope szerint az állattartó és a húsfeldolgozó ágazatnak folyamatos veszteségeket kell elkönyvelni a magas takarmányárak miatt.

Fontosnak tart egy olyan diskurzust, ami felvilágosítja a fogyasztókat, hogy a drága élelmiszer az olajfüggőség csökkentésének az ára. Pope egyébként elmondta, hogy a fogyasztói preferencia drámaian megváltozott az utóbbi években. Azelőtt az áron, aminőségen és a kiszolgálás hatékonyságára helyezték a hangsúlyt, míg ma az élelmiszerbiztonságra, állategészségügyre, hormonmentességre, organikus és természetes eredetre stb. Robert Dinneen, a Renewable Fuels Association elnök vezérigazgatója szerint az igazi kihívás a 100 $-os olajár.

Méltatta az új energiatörvényt. Kiemelte, hogy az épülő új üzemek már sokkal hatékonyabbak lesznek CO2 kibocsátás szempontjából, mint elődjeik. Igaz, hogy az etanol hozzájárult a takarmányárak növekedéséhez, de a drágulás igazi oka a nyersolaj volt. 2007-ben például 4 millió tonna szeszipari mellékterméket használtak fel az USA-ban takarmányozásra, ami igen jelentős. Az etanolbiznisz 238 ezer munkahelyet teremtett az Egyesült Államokban, adóbevételt biztosított, és hozzájárult a GDP növekedéséhez. A cellulóz alapú etanolgyártásé a jövő, az első üzemek beindítása – kísérleti jelleggel – most van folyamatban.