Agrárgazdaság

Az USA éves kereskedelmi jelentéseinek mezőgazdasági vonatkozású megállapításai

2008. márciusában két fontos kereskedelempolitikai jelentést is benyújtott Bush-kormányzat a Kongresszushoz. Az első a "Trade Policy Agenda and 2007 Annual Report" nevet viseli, és Bush elnök 2008-as kereskedelempolitikai prioritásairól, valamint a 2007. év főbb külkereskedelmi eseményeiről szól.

Létrehozva:

17 év telt el a létrehozás óta

április 11, 2008

Szerző:

agrotrend

A második – "2008 National Trade Estimate Report on Foreign trade Barriers" – az U.S. Trade Representative Bush elnökhöz és a Kongresszushoz intézett jelentése, melynek témája az amerikai exportot akadályozó legfontosabb külkereskedelmi akadályok.

A "Trade Policy Agenda and 2007 Annual Report" Bush elnök utolsó ilyen jelentése, így érthető, hogy kiemelt szerepet kap az elnök külkereskedelmi eredményeinek méltatása. A jelentés hangsúlyozza, hogy az elmúlt 7 évben az USA vezető szerepet játszott a nemzetközi kereskedelemben, az exportja 50 %-kal, az export GDP-hez való hozzájárulása pedig közel 12 %-kal emelkedett. 2007-ben az export 12 %-al, míg az import csak ennek felével növekedett, ami a külkereskedelmi mérlegre is kedvező hatást gyakorolt.

Míg 2001. elején az USA összesen 3 szabadkereskedelmi egyezménynek volt szerződő fele, addig ma – a 2002-es Trade Promotion Authority-nek[1] köszönhetően – összesen 20 szabadkereskedelmi egyezmény (FTA) részese[2]. A hatályos, Bush ideje alatt megkötött 11 egyezmény részes államaiba irányuló amerikai export 70 %-kal nőtt jobban az átlagnál, és a teljes export 41 %-át jelentette. A Bush-adminisztráció regnálása alatt 25 USA által kezdeményezett ügyet zártak le a WTO-ban, ebből 24 az amerikai fél győzelmét hozta, vagy annak kedvezett.

A jelentés kiemeli a 2007. májusában a Kongresszussal megkötött Kétoldalú Kereskedelempolitikai Egyezményt, mely többek között a Peruval megkötött FTA nagy támogatottságát is eredményezte. A Bush-kormányzat prioritása 2008-ra a Kolumbiával, Panamával és Dél-Koreával[3] megkötött FTA-k ratifikáltatása, melyeket biztonságpolitikai szempontból is fontosnak tartanak. Valószínűleg 2008-ban sikerül Malajziával is megkötni a tárgyalás alatt álló FTA-t, és a kormány tervezi a Thaifölddel megrekedt szabadkereskedelmi egyezmény újranyitását is.

Az USA kétoldalú kereskedelemfejlesztési prioritásai között ki kell emelni Japánt, Indiát, Pakisztánt és Kínát, utóbbi országgal például 1990. óta az árukereskedelem 1800 (!) %-kal nőtt, és 2007-ben Kína az USA harmadik legnagyobb exportpiacává vált. A Kormányzat kiemelt célja, hogy az amerikai marhahús ázsiai piacait biztosítsa, és az OIE jelentése alapján meggyőzze az érintett országokat – Kína, Japán, Taiwan, Dél-Korea -, hogy az amerikai marhahús biztonságos.

A jelentés kitér arra is, hogy bár az utóbbi időben – elsősorban az elnökválasztásnak és a NAFTA teljes végrehajthatóságának köszönhetően – felerősödtek a protekcionista hangok az Egyesült Államokban, Bush elnök elkötelezett a további piacnyitás és a gazdasági integráció mellett. Ahogy az amerikai munkaerő eltolódik a tudás-intenzív szolgáltatási szektor felé, a szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos akadályok felszámolása is egyre nagyobb hangsúlyt kap.

A jelentés a WTO Dohai Fordulójának sikeres lezárását a mostani generáció páratlan lehetőségének tekinti, hogy tízmilliókat húzzon ki a szegénységből. Az anyag előrelépésként értékeli a G4-ek 2007. eleji összehívását, annak ellenére, hogy beismeri e tárgyalássorozat megrekedését[4]. Ennek ellenére a Bush-kormányzat továbbra is elkötelezett a Dohai Forduló 2008-as lezárását illetően, és fenn kívánja tartani vezető szerepét a folyamatban.

A mezőgazdasági kereskedelmi stratégia alapelemei a megfelelő amerikai piacrajutás biztosítása (lásd WTO, FTA-k), és az amerikai érdekek hatékony védelme. A jelentés megemlíti az USA-EU GMO, illetve hormon-vitát, a baromfihús alacsony koncentrációjú patogén redukciós kezelésének EU általi tiltását, a rizzsel, illetve banánnal kapcsolatos kereskedelmi akadályokat, valamint az EU-USA boregyezményt (részletesen lásd lentebb).

Sertéshús esetén kiemeli a magas vámszintet, a TRQ komplexitását és egyéb SPS akadályokat (trichinae, patogén redukciós kezelés tilalma), melyek komoly kereskedelmi akadályt képeznek az amerikai export előtt, és amelyek eltörlése továbbra is a Bush kormányzat egyik prioritása.

A "2008 National Trade Estimate Report on Foreign trade Barriers" című jelentés gyakorlatilag a fentiekkel megegyező prioritásokat tartalmaz.

Amerikai részről frusztrálónak nevezik, hogy míg az átlagos EU mezőgazdasági vámszint relatív alacsony, addig olyan nagy jelentőségű amerikai termékek, mint a kukorica, marhahús, baromfi, szójabab, sertéshús és rizs exportja nagymértékben korlátozott vagy kizárt olyan kereskedelmi akadályok által, melyek nem tudományos alapon, vagy a kockázatok nem megfelelő értékelésével születtek. Az EU-val kapcsolatos, mezőgazdasági termékeket érintő kereskedelmi akadályok az alábbiakban foglalhatók össze:

USA-EU boregyezmény: a hatályos borkereskedelmi egyezmény további tárgyalása szükséges, mert az új amerikai borkészítési eljárásoknak nem biztosít automatikusan zöld utat, és a hagyományos kifejezések (traditional terms) használatával kapcsolatban is csak átmeneti megoldást kínál.
banán: az USA szerint az EU banánrendtartása a GATT Egyezmény I. és XIII. cikkeibe ütközik, ezért eljárást kezdeményezett a WTO előtt. Az amerikai érdek, hogy az EU minimálisan tartsa fenn a teljes piacrajutást a nem preferenciális országokkal szemben. Az USA közvetlenül nem exportál banánt az EU-ba, azonban több amerikai cégnek elég komoly érdekeltsége van a termelésben és a kereskedelemben is.
baromfi AMT (anti-microbal treatment): a jelentés kifogásolja, hogy az AMT-vel kezelt baromfi exportját több mint 10 éve akadályozza a körülményes európai büroktratikus döntéshozatal és a felesleges egészségügyi és élelmiszerbiztonsági vizsgálatok, pedig az EFSA[5] megállapította az eljárás biztonságosságát.
biotechnológiai termékek: az USA kifogásolja egyrészt az EU de facto moratóriumát új biotechnológiai termékek elfogadásával kapcsolatban[6], másrészt egyes tagállamok gyakorlatát, miszerint kizárják már elfogadott termékek kereskedelmi forgalmát a védzáradék alkalmazásával. GMO rizs esetén pozitív fejleményként értékelik, hogy 2008. februárjától az EU eltörölte a rizsszállítmányok érkezéskori vizsgálatának követelményét[7]. Az amerikaiak szerint a GMO termékekre vonatkozó nyomon követési és címkézési szabályok súlyos károkat okoznak az amerikai feldolgozóüzemeknek, mivel azoknak más címkézési alternatívák, vagy új, GMO mentes alapanyagok után kellett nézniük, amelyek általában drágábbak. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés kiemeli, hogy kiterjedt biotechnológiai kutatások folynak az országban, de a kormányzat adós az EU biotechnológiai joganyaga végrehajtási szabályainak meghozatalával. Megemlíti, hogy 2005. óta a MON810-es kukorica teljes tiltólistán van hazánkban.
növekedési hormonok: az EU a ’80-as évek óta tiltja az állattenyésztésben a növekedési hormonok használatát. Mivel ez általánosan elterjedt az USA-ban, így az amerikai marhahús gyakorlatilag ki van zárva az európai piacról. Egy 1999-es WTO döntés alapján az USA 116,8 millió $ értékig szankciót alkalmaz az EU-val szemben. 2003-ban az EU némiképp módosította a szabályozását, azonban az USA ezt nem tartotta elégségesnek. A 2008. március végén a témában nyilvánosságra hozott legújabb WTO döntés az amerikaiaknak adott igazat.
állati melléktermékek: amerikai részről kifogásolják, hogy a 1774/2002/EK rendelet hátrányosan befolyásolja egyes emberi fogyasztásra nem alkalmas állati melléktermékek – szárított állateledel, faggyú, más állati fehérjetermékek, bőrök – kb. 100 millió dolláros kereskedelmét. Bár az EU 2007-ben kedvező szabályozást hozott állateledel tekintetében, az amerikaiaknak különösen fontos faggyú esetében egyelőre nem történt kézzelfogható előrelépés.
baromfi: az EU 1997. óta tilalmazza a baromfihús alacsony koncentrációjú patogén redukciós kezeléssel (pl. klór) történő mosását, ami komoly akadályt gördít az amerikai export elé. Az EFSA egy 2005-ös jelentésében az eljárást biztonságosnak találta, és a DG Sanco el is készített egy rendelettervezetet, azonban a témában még mindig nincs előrelépés, és a DG Environment a közelmúltban új tanulmány készítését tűzte ki célul, melyet az amerikaiak teljesen feleslegesnek tartanak. A Transzatlanti Gazdasági Tanács 2007. novemberi ülésén az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a kérdést a soron következő EU-USA csúcs előtt megoldja.
mycotoxinok: az EU mycotoxin szintjei mandula, földimogyoró ás búza esetén alacsonyabbak, mint az USA-é. Az USA célja, hogy az EU elfogadja az Amerikában végzett tesztelést és igazolást az exportszállítmányok beléptetéséhez, továbbá a CODEX keretein belül egységes nemzetközi standardok kialakítása.

zöldség-gyümölcs: bár az EU új zöldség-gyümölcs rendtartása eltörölte a termékpálya exporttámogatását, és 5 éves átmeneti időszak után termeléstől szétválasztva adja oda a feldolgozási támogatást, amerikai részről folyamatosan tartanak bújtatott támogatásoktól. Ezért e szektor monitoringját továbbra is kiemelt feladatnak.

[1] A trade promotion authority tulajdonképpen egy felhatalmazást jelent az elnöknek kereskedelmi egyezmények letárgyalására azzal, hogy a letárgyalt szerződésről a Kongresszus csak igennel vagy nemmel dönthet, módosításra nincs lehetősége. Ez azért fontos, mert a múltban jellemzően egy csomó kiegészítést fűztek a már letárgyalt megállapodásokhoz, ami azt jelentette, hogy újratárgyalásra volt szükség, erre pedig az érintett kormányok nem igazán voltak hajlandóak. A trade promotion authority-t a 2002-es kereskedelmi törvény adta meg öt évre, és 2007. július 1-jén járt le.

[2] Ebből 14 hatályos, 3-at a Kongresszus elfogadott, de még nem lépett hatályba, és 3 megköttetett, de a Kongresszus még nem adta rá áldását.

[3] A Dél-Koreával megkötött FTA-t a jelentés kereskedelmi szempontból az utóbbi 15 év legfontosabb szabadkereskedelmi egyezményének nevezi.

[4] Ennek okaként azt jelölik meg, hogy Brazília és India nem volt hajlandó megfelelő mértékű ipari vámcsökkentésre.

[5] European Food Safety Agency

[6] Amerikai részről az alapkifogás, hogy a Tanács 1998. óta nem képes minősített többséggel döntést hozni új GMO termék elfogadása mellett.

[7] 2006. óta az amerikai rizsszállítmányok az LL601 GMO rizzsel voltak szennyezettek. Ezt a fajtát az USA-ban elfogadták (miután ez kiderült), az EU-ban viszont nem. A tagállami tesztek alapján ezért több szállítmányt visszafordítottak, illetve megsemmisítettek.

Forrás: FVM – Dr. Tóth Attila

Kapcsolódó tartalom:

Következő

Csökkenő kukorica, növekvő szója és búza vetésterületek az USA-ban

Előző

Növekszik a repce és búza vetésterülete Kanadában

Tovább olvasom

Hozzászólás küldése

Hozzászólás
Válasz megszakítása

Agrárgazdaság

MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése

Megkezdte pénteken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetését.

Létrehozva:

15 év telt el a létrehozás óta

október 16, 2009

Szerző:

agrotrend

Erre eredetileg a következő év első napjaiban került volna sor. De a termelők nehéz helyzetére való tekintettel, a támogatás kifizetésre az agrártárca az uniós szabályok által megengedett korábbi időpontot választotta.

A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.

A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.

A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira

Mindössze egyetlen pályázat érkezett a Balatoni Halászati Zrt. tógazdaságaira és halfeldolgozójára meghirdetett egyfordulós, nyilvános kiírásra – mondta Hegedűs Gyula, az állami tulajdonban lévő társaság vezérigazgatója az MTI-nek pénteken.

Létrehozva:

15 év telt el a létrehozás óta

október 16, 2009

Szerző:

agrotrend

A pályázatok beadási határideje csütörtökön járt le.

A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.

Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.

Forrás: MTI

Tovább olvasom

Agrárgazdaság

Lecsapott a szüretelőkre az APEH

Szabálytalanságokat talált minden ötödik szüreti ellenőrzés során az APEH Nyugat-dunántúli Igazgatósága, a leggyakoribbak az alkalmi munkavállalói könyv vezetésében tapasztalt hiányosságok voltak.

Létrehozva:

15 év telt el a létrehozás óta

október 16, 2009

Szerző:

agrotrend

Az adóhatóság tájékoztatása szerint 17 településen összesen 226 ellenőrzést végeztek, s elsősorban a betakarítási munkák, a szüreti és borfesztiválok, valamint a kapcsolódó feldolgozóipari területeken tartottak razziát.

Forrás: VG

Tovább olvasom