A szervezetek csütörtökön eljuttatott közös levelükben – amelyet többek között a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és a Magyar Agrárkamara is aláírt – rámutattak: az SPS bevezetésének újabb elhalasztása, pótolhatatlan károkat okoz a mezőgazdasági termelőknek, felgyorsítja a magyar állattenyésztés leépülését, csökkenti a takarmánytermesztést és gyephasznosítást, sújtja az erre épülő feldolgozóipart, hátrányosan érinti a dohány, a rizs, a cukorrépa termelőket, összességében több tízezer vidéki munkalehetőség megszűnéséhez vezet. Emellett bizonytalanságban tartja a mezőgazdasági termelőket, akadályozza a gazdasági döntéseket, ami tovább rontja az ágazat működését. A fogyasztók pedig egyre több külföldi és egyre kevesebb hazai élelmiszer kínálatából választhatnak.
    
A nyílt levélben a gazdák kiemelték: a következményekért felelősség terheli az Alkotmánybíróságot, amely időhúzással asszisztál az SPS bevezetése körül kialakult politikai vitákhoz, a bevezetés szabotálásához.
   
A szervezetek emlékeztettek: az Országgyűlés 2008. október 20-án törvényben fogadta el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetését és működését, amit követően a köztársasági elnök kifogást emelt a törvény egyes rendelkezései ellen az Alkotmánybíróságnál. A bíróság, a szervezetek szerint a gyakorlatában példa nélküli módon, nem hogy soron kívül tárgyalta volna a beadványt, hanem még csak napirendre sem vette. A halogatás megakadályozta az SPS 2009. január 1-jével történő bevezetését, amire már csak a következő évtől lenne lehetőség.
   
A gazdák levelükben aláhúzták: az Alkotmánybíróság az eltelt háromnegyed évben sem foglalkozott a törvénnyel és a kiszivárgott hírek szerint továbbra is bizonytalan, hogy mikor kerülhet erre sor. Az SPS bevezetését támogató és sürgető mezőgazdasági szakmai szervezetek, érdekképviseletek és köztestület hiába kérték többször az Alkotmánybíróság elnökétől, hogy döntsön az elnök beadványáról, aminek alapján az Országgyűlés szükség esetén módosíthatja a törvényt.
   
A termelői szervezetek meggyőződése, hogy a törvény megfelel az Európai Unió szabályainak és nem lesz szükség lényeges módosítására. Az EU 17 tagállama alkalmazza ezt a rendszert, köztük az EU 15 régi tagállama, amelyek egyikében sem merült fel olyan alkotmányossági aggály, ami a törvény lényegét érintené, hiszen egy üzemmérettől független, diszkriminatív elemek nélküli támogatási módszer.

Forrás: MTI