A rendezvények regisztrált résztvevőinek kiküldtünk egy értékelő kérdőívet. Ebben a rendezvény lebonyolításán túl az SPS rendszerrel kapcsolatos véleményekre kérdeztünk rá. A visszaérkezett közel 300 kérdőív, valamint a rendezvények tapasztalatit az alábbiakban foglaljuk össze.

Alapvető kérdés minden változás esetén, hogy az érintettek elfogadják, szükségesnek ítélik-e azt. Az SPS bevezetését, annak szükségességét az általunk megszólított, elsősorban családi gazdálkodói kör döntően kétségesnek ítéli. Több ok került elő ezzel kapcsolatosan. Az egyik legalapvetőbb, hogy nem világos, hogy miért igyekszik Magyarország a kötelező határidő előtt lépni a bevezetéssel.

A hivatalos kommunikációban hangsúlyozott érvek, miszerint a „régi” tagországok rendszerével azonos rendszerben működtetni a közvetlen támogatásokat feltehetően előnyt jelent majd, csak a globális agrárpolitikai döntések meghozatalát részleteiben látó szakemberek számára értelmezhető. Az átlag gazda számára ennél jóval egyszerűbb, okszerűbb magyarázat lenne meggyőző. Tehát a kapcsolódó kommunikációban az alapkérdésre, a „miért”- re is más válaszokat lenne szükséges megadni.

A másik lényeges elem a gazdálkodói vélemény kialakításakor, hogy mennyiben érzi nyertes vagy vesztes pozícióban saját magát a gazdálkodó az új rendszer bevezetésével. A résztvevők döntő többsége számára az SPS bevezetése – hangsúlyozottan a rendelkezésre álló információk alapján – gondokat okoz majd a gazdaságuk fejlesztésében. Itt elsősorban a földbirtok viszonyokra gyakorolt hatás az, amelyet komoly kockázati tényezőnek ítélnek az érintettek. Jellemző vélemény, hogy az SPS akkor lenne pozitív hatással, ha már Magyarországon is letisztult és stabil földbirtok- és tulajdon viszonyok lennének.

A támogatási jogosultságok földhasználattól elkülönülő forgalma lehetővé teszi a spekulációt, illetve indokolatlanul előnyös helyzetbe hozhat nagy bérelt területekkel rendelkező gazdálkodókat. Ehhez kapcsolódik, hogy a 2006-os esztendő, mint bázis év komoly érdeksérelmeket okoz az elmúlt években földet vásárló gazdálkodók körében, hiszen a területeik egy részével – elképzelhetően – csak csökkentett támogatásban részesülnek majd 2009-től.

A 2006-os év belvízkárokban bővelkedő év volt. A jogkövető gazdálkodók, ha bejelentették a belvízkárt, akkor elestek a SAPS nemzeti kiegészítésétől. Ez a jogkövető magtartás az SPS bevezetésével hátrányt is jelenthet számukra a támogatás kiszámításakor. A 2006-os bázis év meghatározása különösen hátrányos a fiatal gazdáknak, hiszen az ő gazdaságaik jellemzően évről évre fejlődő gazdaságok. Így az SPS bevezetés nemhogy segítené, hanem pontosan gátolja a fejlődésüket, versenyhátrányt okoz.

A 2006-os bázisév tehát ez egyik leginkább konfliktusos eleme az SPS-nek. Ezt megerősíti a 2008. évi SAPS nemzeti kiegészítéssel kapcsolatos egyre jobban tapintható feszültség az azóta földet vásárló gazdálkodok részéről. Méltánytalannak és igazságtalannak érzik mindazt, ami velük, akaratuk ellenére történik. Ezek az ügyek előre vetítik azokat a konfliktusokat, amelyek a 2009-es bevezetéssel csak felerősödhetnek.

A rendezvényeken többször előkerült a nemzeti tartalék ügye is. Az ehhez kapcsolódó részletszabályok ismerete nagyban segíthetné a változás elfogadottságát. Ezen túl a nemzeti tartalék lehetőséget nyújt a nyilvánvaló érdeksérelmek orvoslására is. Itt kiemelten fontos, hogy a fiatal gazdálkodói kör mind a bevezetéskor, mind a későbbi működtetéskor megkapjon minden lehetséges kedvezményt és támogatást. A nemzeti kiegészítés lehet az eszköz az AKG támogatásban részesülő gazdálkodók számára is. Hiszen ők kötelezően kellett, hogy vessenek olyan növényt, amelyhez nem járt nemzeti kiegészítés. Ez esetükben a támogatás kiszámításakor hátrányt jelenthet.

A támogatás jogosultságok forgalmát szintén megkülönböztetett figyelemmel kísérték az érintettek. A földhasználattól, tulajdontól elkülönülő értékesítés lehetősége jelenti az egyik legnagyobb gondot a gazdálkodók számára. A korábban említett, a 2008. évi SAPS nemzeti kiegészítéshez kötődő problémák ezeket az aggályokat csak felerősítették. Itt a visszaélések, spekulációk lehetőségét indokolatlanul nagynak érzik.

Jellemző volt még, hogy a gazdálkodók kevésnek és elvontnak ítélik az SPS-el kapcsolatos információkat. Ezen az egyes gazdaságtípusok támogatásának változását bemutató modellekkel lehetne segíteni.

Javaslataink az eddigi rendezvények tapasztalatai alapján:

– A történelmi komponenshez kapcsolódó bázis időszak kerüljön minél közelebb a bevezetés évéhez. Ezzel lehet leginkább lekövetni az elmúlt évek változásait a földbirtok viszonyokban.

– Ne legyen lehetőség a támogatás jogosultság földtulajdontól, földhasználattól elkülönülő értékesítésére. Ezzel a jelenlegi SAPS rendszerhez hasonló környezetet lehet létrehozni mindazoknak, akik fejleszteni, földbirtokot növelni szeretnének.

– A nemzeti tartalék segítségével az indulás évében kapjanak valamilyen mértékű történelmi komponenst azok is, akik egyébként ebből kiesnének a bázisidőszak meghatározása miatt.

– A nemzeti tartalékra vonatkozó szabályok tegyék lehetővé, hogy a fiatal gazdálkodók automatikusan hozzájussanak a támogatáshoz, ha e nélküli földterületet vásárolnak vagy használnak. Az indulás éve ebből a szempontból különösen fontos, hiszen ezzel a megoldással nem törne meg az elindult fejlődése a gazdaságoknak.

– A nemzeti tartalékra vonatkozó szabályok kompenzálják a belvízkárok, vagy más elemi csapások és az AKG szabályok miatti esetleges támogatás kiesést.

– Az SPS rendszerről szóló kommunikációban hangsúlyosabban jelenjenek meg az egyszerű és gyakorlatias példák, amelyek lehetővé teszik az SPS előtti és utáni támogatási mérték összevetését.

– A kommunikációban hangsúlyosabban és kiegészítve jelenjen meg a tervezett változás indokoltsága.

Rövid összefoglalónk és javaslataink elsősorban arra irányulnak, hogy az SPS rendszer bevezetéséhez meglegyen az elegendő szakmai támogatás az érintett családi, egyéni gazdálkodói kör részéről. Maximálisan egyetértünk azzal az elvvel, hogy ne legyen senki a vesztese a tervezett változásnak. Az SPS bevezetésével egy időre, ez lehet rövidebb és hosszabb egyaránt, a magyar agrárstruktúra megmerevedik. A cél csak az lehet, hogy ez az állapot a lehető legrövidebb ideig maradjon fenn és a változásnak ne a fiatal gazdálkodók legyenek ismét a vesztesei.

Megéltük ezt a ’90-es évek elején, mostanra talán az akkori hátrányokat ez a réteg kiheverte és elindult a fejlődése a fiatalok gazdaságainak is. Egy újabb vesztes fiatal gazda pozíció beláthatatlan következményekkel járhat a magyar mezőgazdaság, ezen belül is a családi és egyéni gazdálkodó réteg fennmaradására. Az FVM az elmúlt években megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a generáció-váltás ügyével. Bízunk benne, hogy az SPS bevezetése kapcsán is hasonlóan jó közös szakmai munkát tudunk majd felmutatni. Ehhez az AGRYA a maga eszközeivel minden segítséget és együttműködést felajánl.

Budapest, 2008. február 25.

Dr. Mikula Lajos, elnök
Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, AGRYA