A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának hivatala Fülöp Sándor megállapításait az MTI-hez is eljuttatta hétfőn. Az ombudsman szerint a változtatások túlzottan liberalizálják az erdőgazdálkodás szabályait, és megfelelő társadalmi és természetvédelmi hatósági kontrol nélkül csökkentik a hatósági jogköröket. A biztos ezért felkérte a kormányt, hogy a törvénytervezetet jelenlegi formájában ne fogadja el, csak az alkotmányos visszásságok maradéktalan megszüntetését követően.    
    
Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot azt követően, hogy a kormány benyújtotta az országgyűlésnek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezetet. A jelenleg hatályos törvény módosítását a Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, a megnövekedett erdőgazdálkodói létszám és az erdészeti igazgatást is érintő közigazgatási reform tette szükségessé.
   
Fülöp Sándor szerint ugyanakkor a tervezetnek a hatósági eljárás egyszerűsítését megfelelően ellensúlyozni kellett volna a korábbinál szigorúbb ellenőrzési kötelezettségekkel és a természet védelméért felelős hatóság, illetve az érintett közösségek és szervezeteik részvételi lehetőségeivel. Az erdőgazdálkodás szabályait – különös tekintettel az egyes erdők eltérő ökológiai értékére, védettségi szintjére és funkciójára – differenciáltan és sokkal részletesebben kellene meghatározni, mint azt a törvényjavaslat teszi – olvasható a közleményben.
   
A biztos kiemelte, a környezetvédelmi törvény preambulumából egyértelműen kitűnik, hogy a környezeti, természeti értékek nemzetünk tulajdonának tekintendők, amellyel az állam és polgárai kizárólag bizonyos keretek között gazdálkodhatnak. Az erdőgazdálkodás során tehát az erdőknek mindhárom, egymástól elválaszthatatlan alapfunkcióját (környezeti, gazdasági és társadalmi funkció) figyelembe kell venni, és folyamatosan meg kell őrizni. Ennek megfelelően – a "nemzet tulajdona" kifejezéssel összhangban – az erdőművelés során a gazdasági érdek mellett éppúgy érvényesítendő a környezetvédelmi és társadalmi érdek is.
   
A tervezet szerinti, kizárólag a tulajdonos és a hatóság részvételével, a természetvédelmi hatóságok és az érintett közösségek és társadalmi szervek kizárásával lefolytatott eljárások során hozott döntések azonban túlzott mértékű teret engednek a gazdasági tényezőknek. Ellehetetlenítik az egészséges környezethez való jog, a megelőzés elvének társadalmi részvétel melletti alkalmazhatóságát, ezért alkotmányos visszásságot idéznek elő.
   
Az ombudsman rámutatott arra is, hogy az állami tulajdonban lévő Natura 2000 besorolású erdők, természetes erdők, természetszerű erdők, illetve származék erdők forgalomképtelenségének kimondása jelenthet megfelelő közjogi garanciát arra, hogy a jövő nemzedékek számára történő megőrzés elsődlegességgel bírjon a rövid távú gazdasági érdekekkel szemben. Emellett szükséges lenne ugyanebben a körben az állami tulajdonú erdők eladásának vagy haszonbérbe adásának kategorikus tiltása.
   
Az ombudsman bírálta, hogy a törvénytervezet alapján nem vesz részt a természetvédelmi hatóság sem az erdőgazdálkodás tervezési szakaszában, sem pedig az éves gazdálkodási tervek bejelentésekor, a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdők vonatkozásában. Kiemelte továbbá, hogy a Natura 2000 erdők rendeltetésének és az ott megvalósuló üzemmódnak a meghatározásakor elsődleges szempontként a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok védelmét kell figyelembe venni – áll a közleményben.
 

Forrás: MTI