Agrárgazdaság
Az éves termés múlik a vetőmagokon
Nem csak a szántóföldi növényeknél, a kiskertekben is kiemelt fontosságú a magról vetés megfelelő előkészítése. A gondossággal az egész éves termést alapozzuk meg.
Március közepe lévén, a kiskerttulajdonosoknak most még van némi idejük arra, hogy átvizsgálják, szükség szerint kiegészítsék a vetőmagkészletüket. A vetőmagok csírázóképessége változó tartalmú: a káposztafélék magja három-négy évig tartja meg a csíraképességét, a kobakosok, mint a tök, a dinnye, az uborka vagy a cukkini akár négy-öt évig is használható.
A sárgarépa és a petrezselyem magja azonban csak a beérését követő egy évig alkalmas a felhasználásra. Az ellenőrzésre jó módszer a csíráztatás. Egy tányérba tegyünk itatóspapírt, papírszalvétát vagy papír zsebkendőt és azt benedvesítve helyezzünk rá magokat, majd takarjuk le. Ha a magvak 70–80 százaléka néhány nap múlva kicsírázott, akkor tavasszal elvethetőek, ha azonban ennél kevesebb csírázott ki belőlük, akkor ki kell selejtezni őket.
Az ajándékba kapott magvak vetése kockázatos dolog, mert számos betegséget örökítenek a vetőmagok. Sokszor előfordul, hogy a gombabetegséggel fertőzött magokból kikelt palánták már betegesek, senyvednek és egyáltalán nem érlelnek termést. Igen gyakori, hogy a kertészkedők zsizsikes babot vetnek el és ezzel megfertőzik a következő évi termést. Ezért például csak egészséges, csávázott babvetőmagot szabad elvetni.
A multinacionális kereskedelmi láncok megjelenése, illetőleg a magforgalmazó kisvállalkozások gyarapodása alaposan felkavarta a hazai kiskerti vetőmagpiacot. Belépésükkel nem csak a virág- és kiskerti zöldségvetőmagok kínálata bővült, hanem a kockázat is nőtt némileg.
A bőséges kínálat nem csak a szaküzletekben jelent meg, hanem az áruházláncok hipermarketjeinek polcain is. A kis tasakos csomagok ára általában 75–110 forint között alakul. Nem szabad azonban, hogy egy ígéretes fotó megtévesszen bennünket, a választott fajtákról érdemes előzetesen alaposan tájékozódni. A kis – zacskós – kiszerelésben forgalmazott magoknál szakemberek egybehangzó véleménye szerint 55–60 százalékos a kelési, csírázási arány. Mégis, az elmúlt években több olyan eset is előfordult Baranyában, hogy a hobbikert tulajdonosa többszöri újravetéssel is csak 10–15 százalékos kelést tudott elérni.
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet útmutatása szerint a tavaszi vetés eredésének kockázata több módon is csökkenthető. A forgalomba kerülő magoknak már több mint 90 százaléka hibrid, vetésük ezért meghatározott technológiát igényel. Erről előzetesen tájékozódni kell, majd ajánlott betartani az iránymutatást. Új növényi kultúra, új fajta kipróbálása esetén mindenképpen kérjünk szakmai tanácsot a forgalmazó képviselőjétől.
Míg szakboltokban erre nagyobb lehetőség kínálkozik, a hipermarketekben leginkább csak a növény és a magkezelés rövid leírása szolgálhat támpontul. Egy-egy külföldi csomagolású mag esetében nem csak a kelési mutató rejt kockázatot, érdemes kitapasztalni, hogy a fajta hogyan bírja a helyi időjárási és talajviszonyokat. Ajánlott tehát, hogy ne egyszerre, teljes területen váltson fajtát a kerttulajdonos, a bevált régi mellett érdemes próbavetéssel tapasztalatot gyűjteni.
Forrás: Baranya Megyei Online
Agrárgazdaság
MVH: megkezdődött a tejtermelők nemzeti támogatásának kifizetése
A gazdasági válság okozta nehézségek enyhítése érdekében döntött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az előrehozott kifizetések mellett.
A támogatási határozatok postára adásával szinte egy időben megkezdődött a termelők tejtámogatási pénzének átutalása is. Ezek az összegek a jövő hét első felében már a gazdálkodók számláján lesznek.
A 7.719 tejtermelőnek mintegy 16 milliárd forintot fizet ki az MVH. A támogatásra jogosult tejtermelők történelmi bázisjogosultságonként 8,30 forint támogatást kapnak – emlékeztetett a sajtófőnök.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Egyetlen pályázat érkezett a balatoni halászat tógazdaságaira
A közelmúltban átalakított halászati társaságnak több mind egymilliárd forintos tartozásállományt kellene "ledolgoznia" ingatlanjai értékesítésével. A szeptember közepén meghirdetett pályázatokban a balatonlellei (irmapusztai), a fonyódi, a buzsáki, a mórichelyi, a pogányszentpéteri és a varászlói tógazdaságokat, valamint az irmapusztai halfeldolgozót kínálták eladásra, összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi bevételt remélve az ügyeletektől.
Hegedűs Gyula tájékoztatása szerint október 19-én értékelik ki az egyetlen beérkezett pályázatot, amiről előzetesen csak annyit árult el, hogy az nem érinti a Balaton vízgyűjtőjén található, a balatoni halutánpótlást biztosító lellei és buzsáki egységeket. Az, hogy a sikertelen tender után lesz-e újabb kiírás, a tulajdonosi döntéstől függ – tette hozzá.
Forrás: MTI
Agrárgazdaság
Lecsapott a szüretelőkre az APEH
Forrás: VG
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Drágulhat a gabonaimport
-
Hírek2 év telt el a létrehozás óta
Közel harmincezren az Erdõbarát Rendezvényeken
-
Agrárgazdaság17 év telt el a létrehozás óta
Péntekig kell adóbevallást küldeni
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Gráf: Az erős forint nem segíti a magyar agráriumot
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
A vidékfejlesztési politika csak versenyképes agrárszektorral párosulva lehet eredményes!
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Elkezdődött az agrártámogatási egységes kérelmek benyújtásának időszaka
-
Hírek8 év telt el a létrehozás óta
Kiaknázatlanok a magyar-román agrárkapcsolatok
-
Agrárgazdaság16 év telt el a létrehozás óta
Folytatódik a demonstráció az áruházláncok árpolitikája ellen